Ki van itt?

Oldalainkat 508 vendég és 0 tag böngészi

HZs Tudástár

Tárgymutató:
 
Képregények elnevezései
BD (Bande dessinée) Comics Fumetti Manga
Manhua Manwha Strip Webcomic
 
Fogalmak
Alterverzum Crossover Event Évfolyam
Képregény Kontinuitás Kötet Marvel módszer
Multiverzum Reprint Retcon Tie-in
Volume     CBR és CBZ
 
Amerikai képregénykorszakok
Korai évek Aranykor Atomkor Ezüstkor
Marvel-kor Bronzkor Modern kor Sötét kor
 
Alkotói részfolyamatok
Beíró Cselekmény Csoportszerkesztő Dialógus
Elrendezés Felelős vezető Forgatókönyv Főszerkesztő
Gyártásvezető Író Kiadó Kidolgozás
Kihúzás Producer Rajz Segédszerkesztő
Szeparátor Szerkesztő Színező Szöveg
  Tusrajz Vázlatok  
 
Kiadással kapcsolatos
Alkotói képregények Annual Füzet Giant-Sized
GN (graphic novel) Imprint King-Sized Maxisorozat
Minisorozat OGN One-shot Ongoing
 
Kiadványformátumok
Absolute Archive Compendium Digital comic
Digest Essential HC Omnibus
Prestige Showcase TPB  
 
Képregényes díjak
Angouleme Nemzetközi Képregényfesztivál Bill Finger-díj Eagle-díj Eisner
Harvey-díj Kodansa manga-díj Sogakukan manga-díj Tezuka Oszamu kulturális díj
 
Képregényalkotók (új oldal)

Képregény:

A kilencedik művészetként is ismert képregény fogalmára nincs konkrét meghatározás. Alapvetően egy főként vizuális elemekből álló médium, ahol legfőképp szekvenciális képek segítségével történik az elbeszélés, melyeket szükség szerint szöveg is kísérhet. A szöveg a képek alatt, de a képekbe írva, úgynevezett szövegbuborékok és -dobozok segítségével is helyet kaphat. Innen származik a magyar név is: képekből álló regény.
Bár képregénynek nevezhető ábrázolások már a XIX. században is léteztek – de egyesek szerint egyes ókori falfaragványok is tekinthetőek már annak –, a ma ismert formájukat a XX. században nyerték el, legfőképpen amerikai és európai művészek által.
Vissza a tárgymutatóhoz.

Képregények típusai

Mi a különbség egy manga és egy fumetti között? Mi az a „comics”? Ez a rész a képregények legfőbb alfajait gyűjti egyben rövid szócikkek keretében.

Comic(s):

Képregény, angolul. Az elnevezés az USA-ból ered, ahol a XX. század elején a napilapokban felbukkant képregényrovatokat - melyek kivétel nélkül könnyed, humoros képsorokat tartalmaztak - hívták funniesnak vagy comicsnak. Mindkettő szó vicceset vagy humorosat jelent. Később utóbbi, a comics megnevezés ragadt át a füzetes megjelenésekre is.
Az a formátum pedig, ahonnan az egész elindult, mind a mai napig fennmaradt az úgynevezett comic stripek formájában (lásd lentebb).
Vissza a tárgymutatóhoz.

Képregénycsíkok (comic strip):

Legtöbbször napilapokban – bár az utóbbi években egyre gyakrabban az interneten is (lásd lejjebb) – megjelenő, általában humoros képsorok, melyek legtöbbje 1-4 képkockából áll. A legkorábbi képregények ebbe a műfajba tartoztak, és az első képregényfüzetek és -kötetek is valójában a napilapokban megjelent népszerű stripek egybegyűjtött kiadásai voltak. Hasonló gyűjtemények ma is léteznek, Magyarországon jó példa erre a legrégebb óta futó képregényfüzet, a Garfield, illetve a Kázmér és Huba, Dilbert és Hé, Dodó! képregénykötetek.
Vissza a tárgymutatóhoz.

Webcomic:

Alapvetően azokat a stripeket (csíkokat) nevezik így, melyek nem nyomtatott formában jelentek meg legelőször, hanem az interneten. Legtöbbször az alkotók maguk alkotnak weboldalakat a képregényeikhez, mely sorozatot aztán a napilapok határidőitől mentesülve sokszor teljesen rendszertelenül frissítenek. (Persze akadnak napi frissítésű webcomicok is.)
A kifejezés azonban nem csak a klasszikus pár paneles stripekre vonatkozik. Azokat a képregényeket is így nevezzük, melyek először az interneten jelennek meg, és melyek nem egy nagyobb adagban/történetenként, hanem oldalanként vagy néhány oldalanként frissülnek.
Magyarországon számos példát találni ilyenre a Hé, Dodó!-tól kezdve a 5Panels csapat terméséig.
Vissza a tárgymutatóhoz.

Digitális képregény, digital comic:

Ez a kifejezés két értelmezést is takar.
Az első erősen hasonlít a webcomicra, ez is digitális formátumban kerül először (vagy akár kizárólag) az olvasói elé. A legnagyobb különbség a megjelenés módja között van: míg egy webcomic egy vagy néhány oldalanként frissül, a digitális képregények a papír alapú társaikhoz hasonlóan fejezetenként, számonként vagy akár komplett történetenként jelennek meg. Emiatt a megjelenési gyakoriságuk is inkább a klasszikus vonalat követi, egy vagy több havonta frissülnek.
Ezen kívül digitális képregénynek nevezzük az amerikai kiadók legújabb terjesztési formáját is. Lényegében ez a papíron is megjelenő füzeteik digitalizált változatát takarja. Korábban csak a régebbi megjelenések utólag digitalizált/archivált változatait lehetett ingen vagy egy jelképesebb összegért elolvasni a kiadók digitális archívumaiban. Egy ideje azonban a legfrissebb számokat is le lehet már így tölteni a megjelenés napján (az első időszakban teljes áron, majd később fél- vagy harmadannyi összegért).
Magyarországon az első fajtára a legjobb példa a Random Virtuális Képregénymagazin. A másodikra igazán jó hazai példa nincs, egyedül a Sombrero kiadó néhány évvel ezelőtti, igen gyorsan elhalt vállalkozása tekinthető talán annak.
Vissza a tárgymutatóhoz.

Bande dessinée (BD):

Általában a francia képregényalbumokkal párosított kifejezés. A bande dessinée elnevezést - rajzolt csík, ami comic elnevezéstől éltérően utal a művészeti megközelítésre - később kilencedik művészeti ágként is emlegetik. A formátuma albumszerű, A4-es vagy nagyobb méretben, általában 45 vagy annál több oldalt tartalmaz. A több albumot egybe gyűjtő kötet neve integrale (INT), egy sorozathoz kötődő extrákat, mellékszálakat tartalmazó, vagy esetleg vázlatrajzokat tömörítő kötet neve hors serie (HS).
Irányzatok: realisztikus ábrázolás (Thorgal, Blueberry), karikaturisztikás (Asterix), ligne claire, azaz „tiszta vonalvezetés” (Tintin).
Magyarországon a frankofón vonalból átvett kiadványok többsége (Lucky Luke, Asterix, Tintin, Largo Winch, stb.) ezt a formátumot követi. Igaz, az eredetiektől eltérően általában nem kemény táblás, hanem puhafedeles kiadásban. (Persze akadnak kivételek, hisz keményfedelesen jelent meg például a Rabbi macskája 1., a Guszti-kötetek vagy a Kis herceg is.)
Vissza a tárgymutatóhoz.

Fumetti:

Fumetti, magyarul füstöcske (utalás a szövegbuborékokra), olaszul a képregény elnevezése. A francia-belga iskola nagy hatással volt az olasz képregény mai arculatának kialakulására, viszont sajátos formát öltött: a legtöbb fumetti fekete-fehér, A5-ös formátumú, vagy annál is kisebb, egy füzet pedig 100 oldalas vagy akár annál több is. A havi albumokon kívül (albo mensile), léteznek évkönyvszerű gyűjtemények (maxi, almanacco), speciális kiadványok (speciale vagy super book) és a BD-kre emlékeztető, nagy formátumú, kéményfedeles kiadványok (gigante) is. A legnagyobb fumetti-forgalmazó Olaszországban a Bonelli kiadó, egyes adatok szerint legalább a piac 80%-át lefedi.
Többféle fumetti létezik: fotónovellák, fumetti neri (felnőtt témájú képregények) stb.
Magyarul eddig nyomtatásban csak a Dampyr jelent meg az olasz képregények kínálatából.
Vissza a tárgymutatóhoz.

Manga:

Szó szerint képregény, japánul - a Japánban készített képregények gyakorlatilag a mangával jelentenek egyet. Ezen belül minden elképzelhető zsáner képviselteti magát a legkisebbeknek írt meséktől kezdve a sci-fi- és romantikus sztorikon át a csak felnőtteknek szóló erotikus vagy horrortörténetekig. Számos alfaját szokás megkülönböztetni, melyek felsorolására a szócikk terjedelmének keretei között nincs is lehetőség. Magyarországon igen sok cím jelent/jelenik meg több zsánerből.
Vissza a tárgymutatóhoz.

Manwha és manhua:

Szintén a távol-keleti képregények kategóriájába tartoznak, egyedül a kiadásuk helye különbözteti meg őket a mangától. A manwha koreai, a manhua pedig kínai kiadványokat takar. Ezen kívül persze stílus- és formabeli különbségek is előfordulhatnak a japán megjelenésekhez képest (különösen manhua esetében). Akárcsak mangából, ezekből is találni nem kevés magyarországi megjelenést.
Vissza a tárgymutatóhoz.

Fogalmak

Kicsit olyan „minden más” jellegű rész, ami olyan fogalmakat takar, melyek más kategóriákba nem fértek bele. Számos, a képregényes zsargonban szüntelenül felbukkanó kifejezés kapott itt helyet.

Crossover:

„Egymásba futás.” Azokat a történeteket nevezik így, amik nem egyetlen címen futnak, hanem a sztori egyes epizódjai külön sorozatokban jelennek meg. Több alfaja van:

  • Egy „karaktercsaládon” belüli (ilyen a Senki földje c. Batman-crossover, ami csakis Batman címeit érintette, viszont onnan az összeset)
  • Részlegek crossoverei (a kilencvenes évek X-Menjeiben gyakorta találkozni ilyenekkel)
  • Kiadón belüli (több, egymástól teljesen független cím közötti, pl. ilyen volt a Marvelnél az Onslaught: a Végítélet vagy az Inferno)
  • Kiadók közötti (a Magyarországon is megjelent Superman/Pókember, Batman/Hulk stb. is ilyen).

Vissza a tárgymutatóhoz.

Event/Megacrossover:

Vagyis az „események”. Régebben eléggé ritkák voltak, megjelentetésük nagyon komoly elszántságot tükröztek a kiadók részéről. Manapság azonban a nagy amerikai kiadók egyik fő marketingfogásává váltak. Ennek következtében 2006 óta szinte minden évben jelent meg legalább egy nagy event.
Az eventek lényege, hogy egy központi eseménysor olyan hatást fejt ki az adott képregényes világra, hogy majdnem minden onnan megjelenő sorozat története kénytelen valamilyen szinten érinteni/feldolgozni azt. A modern eseményekre jellemző, hogy a történet gerince, a legfőbb történések egyetlen adott címen belül zajlanak. Ez általában egy, az esemény nevével egyező című minisorozat. Ugyanakkor ez nem kritérium, lehet példát találni olyan eventekre, ahol a cselekmény klasszikus crossoverekre jellemző módon egyenlő mértékben oszlik meg több sorozat között. Ilyen esetekben azonban szokás fel- vagy levezetésképpen megjelentetni egy one-shotot, ami önmagában hivatott érzékeltetni, hogy az érintett füzeteken egy átfogó cselekménysor veszi kezdetét.
Régebbi eventekre jó példák a Marvel-féle Titkos háborúk (különösen a második) vagy a DC-től az első Krízis. Modernek közül gerincsorozatos event volt például a Mutánsvilág (csak a fő sorozat jelent meg itthon nyomtatásban) vagy a Polgárháború. One-shottal induló vagy lezáruló crossover-event itthon még nem jelent meg, de jó amerikai példa rá a Messiah CompleX című X-Men event.
Az eventek kísérő jelensége a tie-inek. Erről lásd lentebb.
Eventeknél ezen kívül előfordulhat, hogy a befejezésük után azonnal kezdetét veszi egy levezető crossover/event. Ezekre jellemző, hogy nincs központi vezérszáluk, hanem az adott címekben történt utóhatásokat kötik össze egy átfogó fantáziacímen. (Bár akad ellenpélda is, a Blackest Night című DC-esemény levezetésének oroszlánrésze egy adott minisorozatban, a Brightest Dayben zajlott.)
Megjegyzendő még, hogy 2006. óta adott szerkesztőségi részlegeken/füzetcsaládokon belül zajló crossovereket is szokás event névvel illetni. Ilyen a "mini-eventekből" egy kiadón belül évente akár több is megjelenhet.
Vissza a tárgymutatóhoz.

Tie-in:

Kizárólag eseményekhez (eventekhez – lásd feljebb) kapcsolható kifejezés. Onnan is legfőképp azokhoz, melyek gerincsorozattal működnek. A tie-in szó szerinti fordítása kb. annyit tesz, hogy "bekapcsolódás". Azokat a füzeteket nevezzük így, melyek története nem tartozik az esemény fő cselekményéhez, csak kiegészíti azt. A kiegészítés lehet a fősorozat valamelyik történeti elemének részletesebb kifejtése, magyarázata vagy az ottani események hatásának bemutatása adott szereplő/csoport életében.
Megacrossover-szintű nagy események esetében sokáig ongoingokban találhattunk tie-inekre: a havi sorozatok története úgy alakult, hogy bekapcsolódhasson az eventbe. Ugyanakkor egy ideje felbukkant egy új fajta tie-in is, a kapcsolódó minik alfaja.
A tie-in minik lényege, hogy a történetük úgy fonódik össze az eventével, hogy közben az érintett figura vagy csapat saját címe lényegében érintetlen marad. A tie-in minikkel elérhető, hogy egy cím úgy is be tudjon kapcsolódni az eseménybe, hogy ne kelljen komoly átírást eszközölni az ongoingon. Például a Secret Invasion (Titkos invázió) című eventbe Pókember a Secret Invasion: Spider-Man című 3 részes mini segítségével kapcsolódott be - az ongoingjában, az Amazing Spider-Manben semmilyen szinten nem került említésre egyetlen ottani történés sem.
Ezt a fajta tehermentesítést egyre nagyobb mértékben alkalmazzák az amerikai kiadók, különösen, mert marketinges szempontból értékesebb egy behatárolt hosszúságú, címében is közvetlen az eventhez kapcsolható minisorozat, mint egy esetenként több száz részes ongoing egy bizonyos kiragadott szakasza. Jelenleg a kisebb és nagyobb eventek esetében is a kapcsolódó ongoingok és minik keverékét alkalmazzák, az arány azonban adott eventtől függ (a Polgárháború például szinte csak ongoingos tie-ineket használt, míg a Blackest Night tie-injeinek oroszlánrésze külön mini volt).
Idehaza eddig csak a Polgárháború című eventhez kapcsolódóan jelent meg nyomtatásban tie-in (mindegyik ongoingos fajta) a Csodálatos Pókember v3-as és a Hihetetlen Pókember v2-es sorozataiban, illetve a Marvel+ induló számaiban.
Vissza a tárgymutatóhoz.

Reprint:

Újranyomás vagy új kiadás, csak angolul. A rövidsége miatt magyar szövegben is gyakran látjuk felbukkanni. Akárcsak az összes többi nyomdai termék esetében, képregényfüzetekből is akkor jelenik meg új nyomás, amikor nem várt nagyságú érdeklődést tapasztalnak iránta - habár néha a kiadók marketinges okokból szándékosan kevesebbet nyomnak egy bizonyos kiadványból, hogy aztán kijelenthessék, akkora érdeklődés volt rá, hogy új kiadást kellett készíteni belőle. Új kiadású füzeteknél nem ritka amúgy az új borító sem, habár az gyakran csak a füzet egyik oldalának szövegbuborékoktól mentes változata. Kötetek esetében is előfordulhatnak reprintek, habár ott a könyvpiacon érvényes állapotoknak megfelelően többnyire minimum egy, de sokszor több év kell ahhoz, hogy újra nyomdába küldjenek egy kiadványt. Idehaza csak kötetek, főleg Rejtő-adaptációk esetén volt példa újranyomást megélt képregényes kiadványokra.
Vissza a tárgymutatóhoz.

Volume, avagy évfolyam:

Magazinoknál általában minden egyes évben új évfolyamot kezdenek, melyen belül mindig újrakezdik a számozást (n. évf. x szám formátumban). Az amerikai képregényköteteknél azonban a harmincas-negyvenes években bizonyos költségkímélő intézkedések miatt felhagytak azzal, hogy évenként megújuló évfolyamokat indítsanak, így a sorozatok folyamatos számozással bírnak.
Amikor azonban egy sorozat mégis véget ér, hogy aztán bizonyos idő elteltével ilyen-olyan okok miatt újrainduljon, a magazinokhoz hasonlóan „évfolyamokkal” különböztetik meg a korábbi változatokat az újabbaktól. Ezt takarja a „volume” kifejezés, aminek a rövidítése általában „vol.” vagy „v”. Egy „évfolyam” esetében csakis a cím számít. Hogy az egy ongoinghoz, minihez vagy one-shothoz tartozott, lényegtelen. Így fordulhat elő például, hogy a 2009-ben befejezett Moon Knight-széria a v5-ös jelet viselte, miközben csak két ongoing volt előtte hasonló névvel (ám volt közben két egyrészes is, melyek egyszerűen csak a Moon Knight címmel bírtak). Ugyanakkor fenti példában a számozásba nem számított bele a „Marc Spector: Moon Knight” c. sorozat.
A volume-ok pontos meghatározása időnként a címek rugalmassága miatt igencsak nehéz feladat, általában a kezdő képregényolvasók ebbe szoktak belebonyolódni a leghamarabb,* így jó ideje bevezették, hogy a sorozatokat a nevük mellett nem évfolyammal, hanem az első szám kiadásának évével jelölik.
Magyarországon összesen három olyan sorozat volt csak, ami megkívánta az ilyen megkülönböztetést. Az első a Csodálatos Pókember, melyből a v1-es a klasszikus univerzumból származó Pókember kalandjait mutatta be, a v2-es már az Ultimate Spider-Man magyar változata volt, a rövid éltű v3 pedig visszatért az eredeti univerzumhoz, csak egy jó nagy időbeli ugrással. A második Donald kacsa zsebkönyv, ami először a kilencvenes évek első felében jelent meg, de 2009-ben az Egmont újraindította azt. Végül a harmadik a Hihetetlen Pókember, amely először a Panini Comics egyik hazai fő sorozata volt, majd 2012-ben a Kingpin kiadó vette át a címet, hogy abban folytassa a Csodálatos Pókember v3-as szériában megszakadt eseménysorokat.
Angol nyelvterületen ezen kívül találkozni lehet a volume kifejezéssel könyvek esetében is (legyenek azok GN-ek vagy tpb-k, esetleg HC-k). A volume ilyenkor szó szerint kötetet jelent, vagyis hogy adott könyv a sorozatban hányadik sorszámú. Így például az, hogy "Essential X-Men vol. 3." azt jelenti magyarul, hogy az Essential X-Men című, újraközléseket megjelentető kötetsorozat harmadik része.
*Egyik iskolapélda a 2010-es X-Men v3. Az X-Men v1-et manapság mindenki csak Uncanny X-Menkét ismeri, ám az a sorozat eredetileg The X-Men néven indult és ment több mint egy évtizedig. Ezért amikor 1992-ben elindult mellette egy X-Men című sorozat, az már a v2-es jelet kapta. Tizenöt évvel később abból a címből X-Men Legacy lett, és e mellé indult az X-Men v3.
Vissza a tárgymutatóhoz.

Marvel módszer:

Így nevezik azt a munkafolyamatot, amelyet még Stan Lee talált ki a hatvanas években arra, hogy gyorsíthassa a munkáját – vagy, ahogy sok akkori munkatársa mondaná, hogy áthárítsa annak nagyját a többiekre. A Marvel-módszer lényege, hogy az író nem egy kész forgatókönyvet ad át a rajzolónak, hanem egy pár bekezdéses, esetleg pár oldalas cselekményvázlatot, amelyben az események kulcsmomentumait és a legfőbb ábrázolandó pontokat foglalja össze. A rajzoló aztán ebből készíti el a kidolgozott cselekményt, miközben megrajzolja az oldalakat.
A rajzoló ezáltal jóval nagyobb szabadságot kap a panelelrendezés és kamerakezelés terén, cserébe viszont neki kell épkézláb sztorit faragnia egy vázlatos ötletből. Az író aztán ezekre a kész rajzokra készíti el a szöveget.
Más szóval a módszer lényege, hogy író és rajzoló közösen vesz részt a sztori, a cselekmény kidolgozásában, ami jóval nagyobb összhangot teremthet a páros tagjai közt. Továbbá Lee így egyszerre készíthetett havi akár egy tucat címet is, mert nem kellett forgatókönyvekkel törődnie, csak szöveget kitalálnia megadott helyekre.
Vissza a tárgymutatóhoz.

CBR és CBZ kiterjesztések:

A digitálisan archivált képregények (melyek nem egyenlőek a fentebb tárgyalt digitális képregényekkel) nagy része .cbr vagy .cbz kiterjesztéssel jelenik meg. Ez nem egy speciális kiterjesztés, hanem a Comic Book Archive Rar és a Comic Book Archive Zip rövidítései. Vagyis mindkét formátum csak egy átnevezett csomagolt fájl, amit bármilyen tömörítőprogrammal (WinRar, 7-Zip, PeaZip, Total Commander, operációs rendszerekbe beépített tömörítők) meg lehet nyitni és kicsomagolni. És természetesen a külön képenként lementett képregényeket is egyszerűen elég becsomagolni egy archívumba, majd átnevezni azt, hogy nézegethetőek legyenek CDisplay-ben.
Az ilyen file-ok megnyitására azonban többnyire erre a célra készített képregényolvasó programokat szokás használni. Régebben ez jóformán egyedül a CDisplay-t jelentette, amely programot a kora ellenére még mindig nagyon sokan használják egyszerűsége és teljes képernyős nézegethetőségi funkciója miatt. Ám azóta már számos alternatíva létezik hasonló megoldásokkal és új funkciókkal, meg persze Windowson kívüli operációs rendszerekre. Ezek közé tartozik például a CDisplayEx, a Sequential 2 (Macre), a Comix (Linuxra), az MComix (többféle oprendszerre, alapvetően Linuxra), a Comic Zeal (iOS-re) vagy a Droid Comic Viewer (Androidra).
Vissza a tárgymutatóhoz.

Kontinuitás:

Avagy folytonosság, folytatólagosság. Ez a kifejezés inkább a történetmeséléshez magához, mintsem kifejezetten a képregényekhez kapcsolódik, ám utóbbiak esetében a jelentése kissé más, mint egyéb történeteknél.
A kontinuitás egyfajta logikai kohézió a történetvezetésben, ami egészen apró dolgoktól a nagy ívű cselekményig mindenre hathat (például egy szereplő adott jelenetben látható ruházatától egészen az olyan események pontos időpontjáig és mikéntjéig, mint egy fontos szereplő halála).
Mivel egy adott sorozat, különösen egy több évtizede futó képregénysorozat az idők során több tucat író keze között megfordulhat, így az ilyen apróságok fenntartása meglehetősen összetett feladattá válik – egy időben a Marvel például külön embert alkalmazott arra, hogy megpróbálja kiszúrni az ilyen kontinuitásbéli ellentmondásokat.
A kontinuitás megléte legtöbbször alig tűnik fel az olvasóknak/nézőknek, sokkal látványosabb, ha az megtörik. Például amikor a Halloween filmsorozatban a helyszínül szolgáló családi ház minden magyarázat nélkül egy hatalmas kúriává változik. Vagy amikor az X-Men Pszichéjéről, aki egy módos brit családban élt és többször is tisztázódott, hogy felnőttként, katonaként fejlődött ki a mutáns ereje, egy író egyszer csak kitalálja, hogy 16 évesen, mélyszegénységben és modellként tört rá a telepátia.
A kontinuitás-béli hibák ennélfogva egészen aprócska dolgoktól a nagyszabásúakig terjednek, a rajongók pedig, különösen ha nem kedvelik az adott írót, általában örömmel szedik darabokra az egyes történeteket, hogy hol nem illenek az addigi cselekményfolyam folytonosságába.
Vissza a tárgymutatóhoz.

Retcon:

Retroactive continuity, avagy durva fordításban visszamenőleges folytatólagosság. A retcon alapvetően úgy írható le, hogy utólagosan írnak át egy már meglévő történeti elemet vagy akár egész történetet. Akárcsak a kontinuitás, ez a fogalom is majdnem minden fikcióban előfordulhat, ám kétségtelenül a képregényekben használják a leggyakrabban. A leggyakoribb retcon az, amikor egy látszólag meghalt figuráról kiderül, hogy mégis él. Ilyen volt Norman Osborn halála a Pókember-füzetekben, Magneto akármelyik látszólagos elmúlása az X-Mennél, és így tovább.
A retconoknak alapvetően három fő csoportja van:
— Utólagos kiegészítés: Ezek többnyire az „elfeledett történetek”, melyek jóval a megjelenési idejük előtt játszódnak. Ilyen volt például a kilencvenes években kiadott Untold Tales of Spider-Man, ami a hatvanas években megjelent füzetek közti időkbe helyezett újabb, elmondatlan kalandokat. Az ilyen fajta retconok esetében szokott igen nagy gondot okozni a kontinuitás, hacsak nem egy nagyon alapos kutatómunka előzi meg a retcon megírását.
— Átírás: Talán a leggyakoribb retconfajta. Ilyenkor utólag derül ki, hogy egy adott esemény valójában nem is teljesen úgy történt, ahogy azt elsőre láttuk (tipikusan egy szereplő, általában adott sztori főgonoszának halála), illetve extrémebb esetekben egész történetszálakat másítanak meg. Például amikor kiderült, hogy a cigánytáborban nevelkedett Higanyszál és Skarlát Boszorkány valójában Magneto gyermekei, vagy amikor egy közel másfél éven át tartó Conan-eredetsztori végül egy fantázia szülte esti mesévé vált, melyet a barbár király talált ki a fiának.
— Eltüntetés, negligálás: Ilyen esetekben egy adott történetet kivonnak a sztorivonalból, mintha meg se történt volna. Ez időnként hivatalos, vagyis maga a kiadó ismeri el, hogy meg nem történtnek tekinti (mint például John Byrne Spider-Man: Chapter One-ja vagy a Countdown to Final Crisis). Máskor pedig nem hivatalos, egyszerűen úgy tesznek később, mintha soha meg se történt volna (például az Other (Másik) című Pókember-történet, vagy szinte minden, amit Chuck Austen a Marvel számára írt).
Vissza a tárgymutatóhoz.

Alterverzum/multiverzum:

A nagy frachise-ok esetében gyakori, hogy adott történet időről időre némi modernizációra szorul, vagy egyszerűen csak olyan terjedelmes az alapanyag, hogy számos módon fel lehet dolgozni azt. Képregényeken, azon belül is kommersz amerikai képregényeken belül pedig a sci-fi elemek is magukkal vonzzák az idegen dimenziók felbukkanását, melyek jobbára egy eltérő idővonalat takarnak.
Ez utóbbi maga a multiverzum koncepciója is: egy adott történetcsaládhoz tartozó hivatalos vagy nemhivatalos, eltérő idővonalak. Ezeket az idővonalakat nevezzük alterverzumnak, az összességüket pedig multiverzumnak.
Az alterverzumok általában elég jól feloszthatóak két fő típusra:
— Független: Az egyik legjobb példa rá a TransFormers franchise, amely a nyolcvanas évektől kezdve egy egész sereg, egymástól nagyrészt független sztorivonalat kitermelt. Külön világot alkotott a Marvel, a DreamWave és most az IDW képregénye, külön világot alkottak a különböző animációs sorozatok (kivéve azt a pár kósza esetet, amikor az egyes címek csak az évadokat különböztették meg adott szériában) és persze teljesen külön világot alkot a mozifilmsorozat. Ezek között pár alapvető szabályt leszámítva (Optimusz vezeti a jó Autobotokat, akik évmilliókat óta harcolnak a gonosz Álcákkal) kevés összefüggés található.
— Központi világra építő: Ahogy az elnevezés is mutatja, az ilyen alterverzumok egyetlen központi világ köré csoportosulnak. A Marvel és a DC multiverzuma az egyik legkiválóbb példa: mindkettőnél akad egy régi, bejáratott világ – Marvelnél 616-nak nevezzük, DC-nél nincs konkrét neve, nevezik Elsődleges Földnek (Earth Prime) és Új Földnek (New Earth) is –, amely mellett időről időre felbukkannak olyan idővonalak, amiben az események kicsit másképp alakultak, mint az ismert fővilágban. Ilyen például az Age of Apocalypse, ahol Charles Xavier sose alapította meg az X-Ment, ezért végül Apokalipszis elfoglalta a világot. Vagy a Future Imperfect, ahol a Hulk megelégelte, hogy vadásszák, ezért megölt mindenkit, aki ellene szegült és a bolygó császárává kiáltotta ki magát. De az eltérés lehet eléggé extrém is, mint mondjuk a Marvel Ultimate (Újvilág) esetében vagy a szintén Marvelhez kapcsolódó Supremeverzumban, ahol az ismert hősök nem is léteznek, hanem egy Igazságliga-utánzat felügyel az erősen kormányzati ügynökségek által kézi vezérelt világra.
Mivel a két nagy képregénykiadó az évtizedek során hasonló világok egész sokaságát hozta létre, ezért a megkülönböztetés végett számozni kezdték ezeket a világokat. Ezért fordulhat elő, hogy valaki például 1610-ként hivatkozik az Újvilágra, mivel az ezt a számot viseli ebben a listában.
Vissza a tárgymutatóhoz.

Kiadással kapcsolatos fogalmak

Ide kerültek azok a fogalmak, amelyek magával a kiadással kapcsolatosak. A felsorolás nagy részét a kiadványtípusok fedik le. Egy képregény ugyanis olyan, mint egy mozgókép, sokféle formátumban létezik. Vannak sorozatok, egész estés kiadások, rövidek, különleges kísérő sztorik… A képregényes megfelelőik külön elnevezéssel bírnak, ezek olvashatóak többek között lentebb.

Ongoing:

Avagy futó sorozat. Alapvetően a rendszeres megjelenésű, nem csak egy lezárt történetet tartalmazó címeket soroljuk ebbe a kategóriába. Ugyanakkor általánosságban a havonta/kéthavonta megjelenő, 12 résznél hosszabb sorozatokat szokás így nevezni.
Az ongoingok lehetnek elég rövidek (12-24 részesek), de vannak olyan sorozatok, amik már évtizedek óta futnak, és egész magas számozásnál tartanak (a Marvelnél számos cím elérte már a 600. részt, de a DC-nél akadnak már 900. szám felettiek is).
Magyarországon ilyen volt pl. a Csodálatos Pókember mindhárom szériája*, vagy a régi semices és paninis címek (mint a TransFormers: az Alakváltók, az X-Men, a Bobó és Góliát, az Újvilág Fantasztikus Négyes vagy a Hihetetlen Pókember). Az amerikai képregénypiac tetemes hányadát az ilyen sorozatok teszik ki.
*A Csodálatos Pókember harmadik szériája – amely mindössze kettő számot élt meg – úgynevezett csonka ongoing. A sorozat eredetileg minden kritériumában megfelelt az ongoing fogalmának, ám a kiadó megszűnése miatt félbeszakadt. Hasonló példákat (köztük másmilyen indokokkal, pl. szerkesztőségi döntés miatti félbeszakított címeket) lehet találni a külföldön is. A kilencvenes évek USA-beli képregénypiaca tömve volt ilyenekkel, havonta tucatjával buktak el be nem fejezett minik, ongoingok.
Vissza a tárgymutatóhoz.

Minisorozat:

Régebben a 2-6 füzetnyi terjedelmű, önálló címeket nevezték így. Manapság definíció szerint előre meghatározott hosszúságú, egy történetet elmesélő szériákat nevezünk miniknek. Az amerikai piacon az 5, 6 ill. 8 részes minik a legelterjedtebbek, ám volt már példa ennél jóval hosszabbra is (például az 52 vagy a Trinity a DC Comicstól, mindkettő 52 részes).
Magyarországon ilyen formában jelentek meg például a Pókember és Fekete Macska különszámok. Vagy említeni lehet még a Pókember: A sors hálójában című különszámot, ami idehaza ugyan más formátumban (one-shot, lásd lejjebb) jött ki, a tartalma azonban megegyezik egy amerikai minisorozatével.
Vissza a tárgymutatóhoz.

Maxisorozat:

Mára már ritkán használt kifejezés. A nyolcvanas és részben a kilencvenes években így nevezték azokat a miniket, amik 6 füzetnél hosszabbra nyúltak. Az egyik legismertebb példa a Magyarországon is megjelent 12 részes Marvel szuperhősök Titkos háborúja című történet vagy annak konkurense, a DC-féle Crisis on Infinite Earths.
Vissza a tárgymutatóhoz.

One-shot:

Vagyis szó szerint egyrészes. Önállóan megjelent füzeteket – és csakis füzeteket – neveznek így. A hosszuk lehet szokványos füzetméret (20-23 oldal), bár általában annál vaskosabbak, 34 ill. 48 oldalasak. Magyarországon ilyen volt például a Pókember és a Démonirtó különszám.
Vissza a tárgymutatóhoz.

Annual:

Vagy éves különszám illetve évkönyv.
Régebben volt nagy hagyományuk, bár manapság is léteznek még. Ongoingok mellett megjelent, azok címét viselő – de nem a számozásukat követő –, megnövelt oldalszámú (36-100 oldal) kiadványok, amik a nevüknek megfelelően évente általában egyszer jelennek meg. Legfőképpen olyan történetek kaptak bennük helyet, melyek nem képezték szorosan részét a szülősorozat eseményeinek, illetve a hosszuk miatt nem lehetett őket megfelelő módon több füzetre osztani.
Manapság a fenti mellett alkalmanként arra is használnak időnként, hogy a megnövelt oldalszámot kihasználva ilyen kiadványokban kezdjenek bele vagy fejezzenek be egy-egy nagyobb ívű történetet. Ilyen célzattal jelenhetnek meg King-Sized kiadványok is (lásd lejjebb).
Magyarországon képregénymagazinok esetén nincs igazából hagyománya az évkönyveknek. A Donald Kacsa zsebkönyvek v2-es szériájában jelent meg az egyetlen tudtunkkal létező példány.
Vissza a tárgymutatóhoz.

King-Sized (vagy bármilyen -Sized):

A one-shotok és az annualok egyvelege. A neve, a „királyi méret” utalhat a megnövekedett oldalszámra (elérheti a százat) vagy az oldalak fizikai méretére (egészen A4-esig nőhet).
Régebben a King-Sized füzetek kétfajta céltszolgáltak. Vagy az annualokat helyettesítették, csak gyakoribb megjelenésekkel (legsűrűbb esetben negyedévente); vagy ilyen formátumban közöltek újra régebbi, de nagy sikerű történeteket.
A modern időkben a fentebbi funkciók betöltése mellett leginkább csak egy más fajta elnevezést biztosítanak a one-shotoknak, annualoknak. A Marvelnél ezen kívül időnként arra vetik be őket, hogy egyfajta különleges számként zárjanak le hosszabb, nagyobb ívű és nagy érdeklődéssel figyelt szakaszokat.
Vissza a tárgymutatóhoz.

Graphic novel (GN):

Magyarul sokszor grafikus novellának mondjuk, bár az elnevezés igencsak pontatlan, ugyanis a nevével ellentétben egy GN egyáltalán nem novella terjedelmű. Az angol elnevezés szó szerinti fordítása pontosabban lefedi a lényegét: rajzolt regény.
Olyan önálló történeteket nevezünk így, melyek különálló könyvben jelennek meg. Formátumuk hosszra és méretre is igencsak el szokott térni a füzetekétől. Sokszor inkább hagyományos könyvméretűek, hosszuk elérheti a több száz oldalt. Vagy röviden összefoglalva úgy is definiálhatóak, hogy olyan regények, melyeket nem megírtak, hanem megrajzoltak.
Megjegyzendő, hogy csak az amerikai megjelenésű képregénykötetekre alkalmazzuk a GN megnevezést. Az első Magyarországon kiadott színes Marvel-képregény, a Monolit bosszújának eredeti változata is ebbe a kategóriába tartozott.
Vissza a tárgymutatóhoz.

OGN (Original vagy Ongoing graphic novel):

Az OGN rövidítés két különböző elnevezést takarhat. Sok véleményező-, hír-, és kiadói oldalon az Original Graphic Novellel egyenlő. Az „originális” jelentése itt azt takarja, hogy a (többnyire kemény fedeles) kiadvány tartalma nem gyűjteményes kötet – nem egy korábban már más formátumban közölt történetet közöl újra – hanem ebben a formában lát először napvilágot. Ez igazság szerint majdnem teljes egészében ugyanazt jelenti, mint a graphic novel elnevezés. (Az OGN kifejezésre ilyen esetekben azért van szükség, mert a gyűjteményes köteteket – legyenek akármilyen kötésűek – összefoglaló néven időnként graphic noveleknek nevezik. Az OGN így elkülöníti a nem utóközléses munkákat tőlük.)
Az OGN ritkábbik változata Ongoing Graphic Novelt jelent. Ez a regénysorozatok képregényes megfelelője. Olyan kötetek, amik önállóan megállják a helyüket, mégis valami nagyobb folyam részei.
Mivel a GN-hez hasonlóan az OGN is csak észak-amerikai kiadványokra használatos, így magyarországi példát kissé nehéz mondani. Ongoing GN-nél akad egy: a Képregényes világtörténet eredeti és magyar kiadása is megfelel az Ongoing Graphic Novel definíciójának.
Vissza a tárgymutatóhoz.

Imprint:

Az imprintet talán az alkiadó szóval lehet a legérzékletesebben leírni. Egy kiadó akkor szokott beindítani egy imprintet, ha valami olyan kiadvány megjelenésére készül, ami nem illeszkedik az addigi termékpalettájába. Habár ezt a fogalmat a két nagy amerikai kiadóval szokás társítani, nem csak ők használnak imprinteket. Az imprint lehet egy teljesen önálló cég is, amely felett közvetlen az anyakiadó gyakorol felügyeletet (a könyvkiadóknál ez az általánosabb, Magyarországon például az Alexandra hasonló módon üzemel kiadóként), vagy akár egy egyszerű kis külön iroda (ilyen volt a Marvelnél a HálóZsák kabalájának, Póklánynak az imprintje, az MC2).
Az egyik legismertebb imprint a DC Comics Vertigója, ami eredetileg a felnőtteknek szóló szuperhősös sorozatok megjelölése volt, később azonban ide került minden komolyabb, érettebb közönségnek szóló, legtöbbször a szuperhősökhöz vagy azok világához sehogyan sem kapcsolódó sorozatok nagyja. Szintén egy elég nagy imprint volt a Marveltől az Epic, ami szintén a szuperhőseiktől távol álló kiadványok otthona lett, ám az Epic alapvetően az alkotói kiadványokat gyűjtötte egybe.
Magyarországon a képregények tekintetében ilyennek számított az Egmont kiadónál a Kandi lapok magazincsaládja.
Vissza a tárgymutatóhoz.

Alkotói/szerzői képregények

A legtöbb országban egy adott képregény, annak története és az abban feltűnő szereplők a képregény kiadójának tulajdonát képezik. Vagyis aki aláír egy szerződést egy kiadóval, hogy az megjelentesse a történetét, azzal teljesen a kiadóra ruházza adott sztorit és figurát, illetve annak minden jogát.
Ez természetesen sok alkotónak nem tetszett és nem tetszik mind a mai napig, különösen, ha egy pár száz dollárért megvett történet később egy milliárd dolláros franchise-zá növi ki magát, mint például Superman esetében. Mivel a kiadókkal kötött szerződéseket nagyon nehéz megtámadni a bíróságokon (elenyésző esetről tudunk, amikor ez sikerült, például Neil Gaimannek az Angela nevű Spawn-mellékszereplővel), ezért már az ötvenes évekre kialakult az alkotói képregények rendszere. Ez főleg az USA-ban egészen a nyolcvanas évekig csak az underground ágban volt általános vagy elterjedt, a kommersz piacon a nagy kiadók (főleg a Marvel és a DC) a legkevésbé sem volt hajlandó arra, hogy bármelyik kiadványának jogát átruházza az alkotókra. Ez a hozzáállás aztán lassan enyhülni kezdett, így született meg például a Marvel Epic nevű imprintje vagy később a kilencvenes években az Image Comics, ami máig arra az elvre épül, hogy minden kiadványuk joga az alkotóké, ők csak a kiadást és az ezzel járó munkálatokat végzik.
Magyarországon viszonylag nagy hagyománya van a szerzői képregényeknek, az olyan régi nagy nevek, mint Fazekas vagy Korcsmáros, számos ilyen képregényt tudhatnak a bibliográfiájukban. Manapság számos lelkes amatőr vagy félamatőr ad ki rendezvényekre limitált számú szerzői kiadványokat, esetleg terjeszti az interneten őket digitális formátumban. Közülük a legismertebbek a 5panels és a Random csapata.
Vissza a tárgymutatóhoz.

Amerikai képregénykorszakok

Az amerikai képregénytörténelmet szokás négy jól elkülöníthető és saját stílusjegyeket hordozó korszakra bontani, melyek némelyike saját „alkorszakkal” bír. Ez a rész ezeket veszi most sorra.

Korai időszak (XIX. századtól 1938-ig):

Habár egyes vélemények egészen a barlangrajzokig visszamennek a képregények születésének kérdéskörében, többségében a médium kialakulását jóval későbbre teszik. Az, hogy mikor látta meg a napvilágot az első képregénynek tekinthető képsorozat, attól is függ, melyik kontinensen él az ember. A japánok Kacusika Hokuszai Manga című művétől eredeztetik a formátumot, amely szó a nyelvükben ma is a képregény kifejezésnek felel meg. Európában Rodolphe Töpffer svájci polihisztor 1830-as években megjelent illusztrációt tekintik a képregények első hírmondóinak. Amerikában pedig Richard Felton Outcault Yellow Kid című kiadványa számít minden képregények ősének. Ez utóbbi minden kétséget kizáróan a ma már képregénycsíkként ismert formátum legelső, úttörő példánya.
Abban sincs teljes egyetértés, hogy mikor alakult ki a ma is ismert képregényfüzet formátum, vagyis az a kiadvány, ami a klasszikus értelemben vett képregények ősatyjának tekinthető. Általában két dátum merül fel: 1933 és 1935. Előbbiben ismerte meg a nagyközönség a füzetes formátumot – amelyben a Yellow Kidhez hasonló, napilapokban megjelent csíkokat közöltek újra –, utóbbi volt az első olyan kiadvány, ami teljesen új történeteket közölt.
Amerikában a Yellow Kidtől számított időszak volt a képregény mint műfaj és mint művészeti ág úttörő korszaka, ekkor fektették le azokat az alapokat, amelyekre mindmáig építkezik ez az ágazat. Ez a kezdeti útkeresés egy megközelítőleg negyvenéves időszakot ölel át.
Vissza a tárgymutatóhoz.

Aranykor:

Az amerikai képregények első igazán komoly korszakát aranykornak nevezzük. Ez azon kevés kor egyike, amelynek kezdetét és végét is szinte napra pontosan meghatározhatjuk: 1938. április 18-tól 1956. szeptember végéig tartott. Mint a dátumokból látható, az aranykor eljövetelét egyértelműen Superman feltűnéséhez kötik.
A szuperhősök amúgy is meghatározó elemei lettek az aranykornak, mint ahogy később az egész amerikai képregényiparnak. Az 1941-ig tartó időszak alatt egy sereg, mindmáig fennmaradt figura született, és közülük is kitűnt a mindenkit, még Supermant is messze leköröző Captain Marvel (ma már többnyire Shazamként ismert), akinek füzete egy időben minden második héten legalább másfélmillió amerikai háztartásba eljutott.
Szintén jelentős szerepet játszott a II. világháború, amely a hazafias vagy egyszerűen az amerikai életérzést éltető képregények egész sorát szülte. A háború végéig tartó időszakban a képregények kiadása szinte a legalizált pénznyomtatással volt egyenlő: havonta több tízmillió füzet árasztotta el a kisboltokat, melyek nagyját hamar el is kapkodták – amit pedig nem, az a cím hamar megszűnt, hogy legalább két másik lépjen gyorsan a helyébe.
A világháborút követően egy átmeneti korszak köszöntött be, amelyet nem hivatalosan atomkorszaknak is neveznek. A Japán elleni nukleáris támadás gyökeresen átformálta az amerikaiak gondolkodását, és ez megjelent a képregényekben is. Ekkor vette kezdetét az a közel két és fél évtizeden át tartó trend, amikor is egy sereg fantasztikus eseményt valamilyen nukleáris sugárzáshoz kötöttek.
Szintén a világháború után indult meg a szuperhősök hanyatlása, ami az amerikai képregények első összeomlásához vezetett. A jelmezes alakok helyét egyhamar átvették a westernek, romantikus történetek, a sci-fi, a dzsungelkalandok, a krimi és a horror. Ez utóbbi kettő aztán később roppant fontos szerepet játszott a képregények történelmének alakulásában.
Az aranykor végét a szuperhősök helyét átvevő zsánerek lassú hanyatlása jelezte, hogy aztán a jelmezes héroszok visszatérése hozza el a következő korszakot.
Vissza a tárgymutatóhoz.

Ezüstkor:

Ahogyan az aranykor, úgy az ezüstkort is egy, a mai DC elődje által feltűnt figura, a második Flash (a Villám) indította el, 1956-ban. A feltűnését megelőző néhány évben az addig domináns zsánerek lassan elhaltak, miután a frissen megalakult képregényes hatóság (avagy cenzúra) szinte teljesen ellehetetlenítette az addig nagy példányszámban eladott sci-fik, krimik és horrorok helyzetét, és ami elvezetett a második nagy képregényes összeomláshoz. A Flash feltűnése aztán elindította a szuperhősök reneszánszát, amelyhez pár éven belül számos másik kiadó is csatlakozott.
Közéjük tartozott az Atlas Comics, a korábbi Timely, amely a hatvanas évekre felvette a ma is ismert Marvel nevet. Az akkori főszerkesztő és a jó érzékkel maga köré válogatott, mára legendás hírnevű csapat segítségével az addigi jelentéktelen kiadóból alig egy évtized leforgása alatt az iparág második, majd nem sokkal később első legnagyobb képregény-kiadóját hozta létre. Ezt a kb. 1961-től (vagy inkább 1963-tól) úgy 1967-ig (kiterjesztve 1971-ig) tartó időszakot nevezik a képregények Marvel-korszakának, amikor a kiadó mindmáig a legnagyobb növekedését érte el a piacon.
Az ezüstkor nem csak új szuperhősöket, hanem teljesen új alkotói eszközöket is hozott, köztük például a szokványos téglalapokat használó oldalfelosztás elhagyását. Habár ezen alkotói eszközök egy részét pár kiváló tehetségű aranykori művész és az átmeneti időszak egyes ügyesebb képregényesei kísérletezték ki, az ezüstkori írók és rajzolók voltak azok, akik megismertették ezzel a nagyközönséget. Szintén ehhez a korhoz köthető a máig ismert klisé, amely szerint a képregények nagyrészt arról szólnak, hogy egy hős valamelyik gaztevője előáll egy újabb hajmeresztő tervvel, amely végül elbukik, és a hős végül elkapja a bűnöst. Később ez a formula vált az ezüstkor egyik legmeghatározóbb szimbólumává.
A szuperhősök visszatérése mellett ez volt az úgynevezett adaptációs képregények egyik legnagyobb korszaka, amikor az olyan kiadók, mint a Dell, egész sereg, főleg televíziós sorozatokhoz köthető kiadvánnyal árasztották el a piacot.
Vissza a tárgymutatóhoz.

Bronzkor:

A hatvanas évek végére, főleg a Marvel egészen új típusú történeteinek hála, az ezüstkori szuperhősös képregények formulája túlságosan megkopottá vált, a vásárlók valami másra vágytak. 1970-ben aztán három jelentős esemény is történt a DC Comicsnál, melyek mindegyikét a bronzkor eljöveteleként tartják számon.
Áprilisban vette át egy új alkotópáros Zöld Lámpás sorozatát, hogy aztán később olyan, addig kimondatlan társadalmi problémákkal kezdjenek foglalkozni benne, mint a fiatalkorúak droghasználata. Szintén ebben az évben hagyta ott Jack Kirby a Marvelt, hogy megalkossa a DC-nél az Új isteneket és a Negyedik világot. Illetve decemberben Mort Weisinger, Superman egyik legismertebb szerkesztője, otthagyta a céget.
A bronzkort tehát nem egyetlen kiadvány hozta el, hanem az addigi nagynevű alkotók visszavonulása vagy munkahelyváltása. Azonban nem csak ők változtak meg, hanem az általuk alkotott történetek is. A bronzkorban általánossá vált, hogy a mainstream képregények aktuális társadalmi kérdéseket – a drogok elterjedése, a feketék polgárjogi küzdelmei, az ifjúsági, köztük a hippimozgalom terjedése, a kormányzattal szemben megfogalmazott kritikák és persze az USA akkoriban vívott két nagyobb háborúja – feszegettek. Három jelentős esemény köthető ezekhez, amelyek mindenki számára világossá tették akkoriban, hogy véget ért az ezüstkor. Az első a Green Lantern/Green Arrow (Zöld Lámpás/Zöld Íjász) 1971 októberi füzete, amiben kiderült, hogy az Íjász nevelt fia drogozik; hasonló eseményre került sor a májustól júniusig tartó Pókember-füzetekben; illetve 1973-ban Pókember egyik legnagyobb ellenfele megölte a főhős szerelmét/kvázi jegyesét.
Ebben az időszakban jutott el a mainstreambe a realisztikus, élethű árnyékokat és fotószerű beállításokat használó ábrázolásmód az addigi erősen stilizált helyett. Szintén ekkor ismerték el szinte mindenhol az alkotókat, akkortól láthatunk kreditdobozokat a képregényekben.
A társadalmi kérdések feltűnése és a hangulat sötétebbé válása mellett a korszak másik legfőbb jellegzetessége a ponyvastílus újjáéledése. A Marvel két legsikeresebb címe akkoriban a Conan és a Star Wars volt, ám az olyan régi hangulatú horrorok is nagy népszerűségre tettek szerint, mint például a Tomb of Dracula. Szintén ekkoriban vált általánossá, hogy a régi, nagy sikerű történeteket újra és újra kiadták, legtöbbször külön erre a célra szentelt sorozatokban.
A bronzkor pontos vége, akárcsak az eleje, nem meghatározható. Mindössze anyni biztos, hogy mint az összes korábbi korszakot, ezt is a DC idézte elő.
Vissza a tárgymutatóhoz.

Modern kor:

Habár a nyolcvanas évek végétől máig tartó időszakot egységesen modern kornak nevezik, ez a bő harmincéves periódus egész jól feloszthatzó négy, egyedi jellegzetességeket hordozó időszakra:
A DC átalakulása: A DC 1986-ban megjelentette a Crisis on Infinite Earths (Végtelen világok krízise) című maxisorozatát, amelynek lezárultával eltörölte az összes addigi képregényének történetét és egy teljesen új univerzumot alkotott. Szintén ebben az évben készítette el Frank Miller a Dark Knight Returns (A Sötét Lovag visszatér) című történetét, amelyben az alapoktól újragondolta Batmant. Ezt és Alan Moore 1986-87 közt megjelent Watchmen: Az őrzők című történetét tartják aztán a következő korszak alapjának.
Sötét kor: Az 1986 és 1991 közti időszak legjelentősebb eseményei a DC újrainduklásához kötődtek, a képregényiparban addigra már kialakulóban volt néhány új trend. Ilyen volt a rajzolók előtérbe kerülése az írók helyett, ami ahhoz vezetett, hogy a Marvel legnépszerűbb rajzolói 1991-ben felmondtak és megalapították az Image Comicsot, amit annak az elvnek szenteltek, hogy mindent a rajzoknak rendeltek alá. Ez és a Marvel új tulajdonosa, Ron Perelman kétes erkölcsű üzleti machinációi aztán elindították az úgynevezett sötét kort.
Ebben az időszakban a képregények popkulturális jelenséggé nőtték ki magukat, a Marvel, a DC, az Image és még sok másik kiadó havonta ezerszámra jelentette meg a különböző címeket. Mivel az összes kiadó a mennyiséget tartotta szem előtt, a kiadványok minősége mind rajzra, mind történetre, hatalmasat zuhant. Azonban ez sokáig nem érződött, ugyanis a marketingesek gépezete előállt az úgynevezett gyűjtői piac elképzelésével, aminek segítségével közel öt éven át fenntartottak egy ügyes hazugságot, miszerint a képregények értékesek és komoly befektetést jelentenek. Ennek köszönhetően az olyan „ritkaságokból”, mint az X-Men v2 első száma, kilencmilliót adtak el. (Ennek a füzetnek az értéke jó húsz évvel később is a borítóárhoz közelít, ami az inflációt is beleszámítva valójában jelentős értékveszteséget jelent. És ez igaz szinte minden akkori kiadványra.) Szintén ebben a korszakban terjedt el – a Dark Knight Returns és a Watchmen sikerénke félreértelmezése okán – az úgynevezett „fogcsikorgatós” vagy komor és zord időszak, amikor sok szereplőt vagy folyamatos önmarcangolás sújtott, vagy átváltoztak nevetségesen nagy fegyvereket lóbáló, tesztoszterontól fűtött, nevetséges akciófigurákká.
A sötét kornak a Marvel 1996-97-es csődje vetett véget, amikor a vásárlók végül felismerték, hogy a gyűjtői piac sosem létezett. Ez vezetett el a képregények következő nagy – és máig legemlékezetesebb – összeomlásához, amiből a piac mind a mai napig nem állt talpra. Az összeomlást követően néhány kivételével az összes kiadó csődöt jelentett.
Modern kor: A '97-es összeomlás után egy körülbelül hároméves átmenetet követően köszöntött be az, amit tényleg a modern kornak nevezhetünk. Ezt a korszakot már a Marvel Comics tettei diktálták. Ekkor került a főszerkesztői székbe Joe Quesada, az addig kvázi független Marvel Knights stúdió feje, aki teljesen új irányba terelte a kiadót, és ezáltal később az egész piacot. A korszak eljövetelének egyik legismertebb jele az volt, amikor Grant Morrison átvette az X-Men v2-t és az addigi szuperhősös sorozatból egy erősen felnőtteknek szóló, kemény sci-fit faragott olyan társadalmi kérdések boncolgatásával, amelyre előtte nemigen akadt még példa a kommersz képregények terén. Ez a korszak körülbelül négy-öt évig tartott.
Eventkorszak: A Marvel 2005-ben jelentette meg a House of M (Mutánsvilág) című eseményt, amely hatalmas népszerűségnek örvendett, különösen a már közel tíz éven tengődő piacon. Ezt követte a következő évben a Civil War (Polgárháború), melyet a modern Marvel legnagyobb hatású történetének tartanak. Ez egyben egy új trendet teremtett a Marvel és a DC esetében, amely szerint minden évben legalább az egyikük, de legtöbbször mindkettő előáll egy új, nagyszabású, vagy jó párszor inkább csak annak mondott eseménnyel, amely köré egy egész kiadványdömpinget szerveznek. Habár már 2008 óta folyamatosan hallani, hogy az olvasók belefáradtak a folyamatos eventezésbe, egészen mostanáig (2013-ig) egyértelműen ezek a megacrossoverek bizonyulnak a két nagy legjövedelmezőbb kiadványaiknak.
Vissza a tárgymutatóhoz.

Kiadványformátumok

A képregényt nem csak a megjelenés jellege határoz meg, hanem a hordozója is. Megint csak a mozgóképes példával élve akadnak mozivászonra küldött kiadások, nagyszabású sorozatok és rögtön kölcsönzőbe kerülő változatok is. Az itteni zsargon a filmipar és a nyomdászat egy sajátos egyvelegeként jellemezhető talán, amely meghatározza, hogy bizonyos elnevezések milyen fizikai formátumot takarnak.

Képregényfüzet:

Leginkább az észak-amerikai képregénypiacra jellemző forma, ott is bukkant fel először, 1934-ben. Legelterjedtebb alakjukban 20-35 oldalas, kapoccsal tűzött füzetek, melyeket legtöbbször sorozatok formájában, magazinszerű megjelenést – havi, kéthavi, stb. - követve adnak ki. Észak-Amerikában a legtöbb képregényfüzet a szuperhősös zsáner keretében jelenik meg, ezek produkálják az eladások kétharmadát-háromnegyedét.
A képregényfüzetek mérete az idők során sokat változott. A harmincas évektől a negyvenes évek közepéig-végéig terjedő, úgynevezett Aranykorban sokkal nagyobbak voltak a füzetek, mint manapság. Továbbá a ma ismert, kb. 22-24 oldalnyi hasznos tartalmat (plusz reklámokat) tartalmazó vastagság is csak jó három évtizede van érvényben. A korai időkben könnyen előfordulhattak 6-8, 12, de a mostaninál vastagabb, vagyis 64-100 oldalas füzetek is. Ez utóbbiak amúgy többnyire a negyedéves megjelenésű címekhez tartoztak, és ezek is hamar fogyatkozni kezdtek. Magyarországon ilyen formában jelenik meg például a Hihetetlen Pókember v2, vagy a szerzői kiadású képregények legtöbbje.
Vissza a tárgymutatóhoz.

Trade paperback (TPB):

Bár az angol elnevezése szó szerint puhafedeles kötetet jelent, képregényes szempontból ennél szűkebben definiáljuk a tpb-ket*: olyan, puhafedeles könyvek, melyek korábban valamilyen más (legtöbbször füzetes) formában megjelent történetek újrakiadását tartalmazzák egybegyűjtve. Ezek a történetek lehetnek egy minisorozat valamennyi (vagy összes) részei vagy egy ongoing bizonyos számú füzetei. Leggyakrabban hat füzetnyi anyagot ölelnek át, bár ebben lehetnek akár elég extrém eltérések is. A jelenleg Magyarországon megjelenő szuperhősös képregénykötetek döntő többsége ebbe a formátumba tartozik.
*A tpb és a TPB rövidítés is használatos, nincs köztük lényegi különbség.
Vissza a tárgymutatóhoz.

Hardcover (HC):

Két fajtájuk létezik:

  • Az első tartalmilag megegyezik a fentebb tárgyalt tpb-kkel, csak nem puhafedeles, hanem – ahogy a nevében is benne van – kemény táblás, jobb esetben fűzött gerincű.
    Az ilyen HC-ken belül két főbb típus létezik: a premiere és a deluxe (régebben oversized).
    — A premiere úgymond a „fapados” változat. A keménytáblás borítón és a strapapíróbb gerincen túl semmit sem mutat fel. Mérete általában ugyanakkora vagy kicsit kisebb, mint az eredeti füzeté. A borítógalérián túl szinte semmilyen extrát nem tartalmaz. Régebben egyfajta olcsóbb átmenetet képeztek a „sima” HC-k (melyek mára a deluxe elnevezést kapták) és a tpb-k között, mára azonban ez a fajta lett az elterjedtebb. Mostanában ha egy gyűjteményes kötetet HC-nak neveznek, ezt a típust értik alatta.
    — A deluxe (vagy néha még oversized-nak is nevezik) kiadás – mely régen az „alap” HC-nak felet meg – általában nagyobb méretű, mint a füzetek vagy a tpb-k, és a borítógaléria mellett legalább egy előszót tartalmaz. Ezen kívül más extrák is előfordulhatnak benne: vázlatrajzok, alkotói megjegyzések/naplók, vagy akár külön ebbe a kiadványba szánt bónusz történetek. A deluxe kiadások jellemzője lett az utóbbi időben, hogy a tpb-kkel és a premiere HC-kkal ellentétben nem hat, hanem ennél több számot fognak egybe (kivéve persze a minisorozatok deluxe kiadásait, melyet eleve behatárol az eredeti hossz).
    Magyarországon tudomásunk szerint mindössze pár válogatáskötet sorolható ebbe a kategóriába, mint pl. a Dagobert bácsi: Az első 50 év vagy a Garfield: Az első 20/25 év.
  • A kemény fedeles graphic novelek másik elnevezése. Ilyenkor csak a kötés számít, a hossz és a méret alapján nem teszünk már további különbségeket (vagyis itt nincs premiere vagy deluxe). Idehaza ilyennek tekinthetőek pl. a mostanában megjelent Rejtő-újrakiadások.

 

Vissza a tárgymutatóhoz.

Prestige:

A képregényfüzetek és a tpb-k egy sajátságos keveréke. Olyan, többnyire 48 vagy 72 oldalas füzetek, amik nem kapcsozva, hanem egy vékony, ragasztott gerinccel jelennek meg. Általában 2-3 részes minisorozatok, esetleg egyrészesek jelennek így meg. Keveset használt formátum, leginkább a DC Comicsra jellemző - bár a kétezres évek óta már náluk is ritkaságszámmá vált.
A tpb-től legfőképp az különbözteti meg őket, hogy a prestige-ek nem korábbi füzetek tartalmát közlik újra.
Magyarországon a legközelebbi példa rá a Pókember: A vadász lelke és a régi Csodálatos Pókember című sorozat 120-122. számai.
Vissza a tárgymutatóhoz.

Omnibus, Archive edition, Compendium, Complete edition:

Lehet puha- vagy kemény fedeles. Hosszabb sorozatokat gyűjtenek egybe benne. Terjedelmük kiadótól is függően széles skálán mozog, 200 oldalas „vastag tpb-ktől” kezdve 1000-nél is több oldalas kódexekig sok minden található itt. A rengeteg fajta elnevezés abból ered, hogy ezeket a hatalmas gyűjteményes köteteket szinte minden kiadó más- és másképpen nevezi. Magyarországon ilyen megjelenésre még nem volt példa.
Vissza a tárgymutatóhoz.

Absolute edition:

Az Absolute kb. A4-es, ritkább esetben még ennél is nagyobb HC-k elnevezése. Ezek a kötetek nem csak nagyok, hanem általában igencsak vastagok is: 12 vagy még több füzetnyi anyagot tartalmaznak. Emiatt kifejezetten gyűjtők számára jelentetik meg őket, olyan címekből, melyeknél várható, hogy a 60-150 dolláros borítóár mellett is megtérül a kiadás. Kifejezetten híres és nagy eladást produkáló, esetleg eleve komoly presztízsű címek jelennek meg így, mint például a Sandman, a Planetary vagy a Batman: Long Halloween.
Az Absolute elnevezés hivatalosan csak a DC kiadó ilyesféle köteteire használható, rajtuk kívül nem is mernek sokan belevágni ilyen kiadványok megjelentetésébe. Nemhivatalosan azonban azt a pár könyvet is Absolute-nak szokás nevezni, melyet ugyan nem a DC adott ki, mégis jellemzőikben javarészt megegyeznek a „hivatalos” Absolute-okéval. (Ilyen volt a Midnight Nation c. 12 részes mini keményfedeles kiadása.)
Magyarországon hasonló formátumban jelent meg Frank Miller 300-a.
Vissza a tárgymutatóhoz.

Essential és Showcase:

Előbbi a Marvel, utóbbi a DC elnevezése a saját régi sorozataik nagyon olcsón megjelentetett, vékony papírra nyomott, fekete-fehér változataira. A kiadványok lényege, hogy viszonylag kis pénzért (kb. 10-16 dollár) hozzá lehessen jutni 20-30 füzetnyi újra kiadott anyaghoz az olyan címekből, melynek érintett füzetei (többnyire koruk folytán) vagy ritkaságszámba mennek, vagy elérhetetlen áruk van. Magyarországon ilyen megjelenésre még nem volt példa.
Vissza a tárgymutatóhoz.

Digest:

Zsebkönyvek. A füzeteknél kisebb, gerinccel rendelkező kiadványok elnevezése. Lehetnek gyűjteményes kötetek (ilyen a magyar megjelenések közül az Igazság Ligája kalandjai), önálló történetek (hazai példa a Snikt!) vagy sorozatok részei is (pl. a Zseb-Garfield vagy Donald kacsa zsebkönyv-sorozat).
Vissza a tárgymutatóhoz.

Alkotói részfolyamatok

Ez a rész nem azt tárgyalja, hogyan készül pontosan egy képregény. Erre egész iskolák és tankönyvek épülnek. A lentebbi szócikkek célja, hogy némi képet adjanak arról, milyen részfolyamatokat takarnak a képregények kreditoldalain található egyes elnevezések.
Megjegyzés: a linkek nevei adott munkakör angol elnevezéseit takarják, ez esetleg segíthet az eligazodásban.

Cselekmény

A történet megalkotásának legelső lépése: pontosan mi történik adott sztoriban. Vagy más néven az eseménysorozat: ki mit tesz, miért, mikor, hogyan. Képregények esetében a szöveges változata mindannak, amit látunk.
Vissza a tárgymutatóhoz.

Szöveg/dialógus

Habár a „sztori” inkább a cselekményre utal magyarban, tükörfordítás miatt sok helyen találkozunk ezzel a megnevezéssel a kreditoldalakon. A helyesebb megnevezése dialógus vagy szöveg volna. A képregényoldalakon olvasható írott szavakat takarja: a szövegbuborékok és a szövegdobozok tartalmát.
Vissza a tárgymutatóhoz.

Író

Evidens: aki a történetet és a szöveget írta. A fenti kettő alapján: a cselekmény és a dialógus írója egy személyben. Esetenként szerző (author) néven is szerepel a kreditoldalon.
Vissza a tárgymutatóhoz.

Forgatókönyv

Képregények esetén nagyon ritka, leginkább regények adaptálásánál találkozhatunk ilyen megjelöléssel. A forgatókönyvíró a rajzoló számára értelmezhető forgatókönyvet alkot a cselekmény- és/vagy dialógusíró ötletéből. Ez leginkább a sztori oldalakra, azon belül is képregénypanelekre lebontását, illetve az egyes paneleken található jelenetek rövid leírását jelenti. Mivel a dialógusírót és a forgatókönyvírót is a „script (writer)” névvel illetik, kezdő fordítóknál előfordulhat, hogy forgatókönyvírónak nevezik a szövegírót.
Vissza a tárgymutatóhoz.

Elrendezés/vázlatok

A rajzolás legelső lépéseként a kapott forgatókönyvből vagy cselekményvázlatból általában vázlatokat készítenek. A vázlatok a panelek elrendezését, illetve a kamerakezelés, szereplők elhelyezésének kezdetleges változatát takarja. Legtöbbször gyors firkának tűnnek, ahol az egyes alakokat gyors rövidítések jelölik. Egyes rajzolók, különösen az amatőrök hajlamosak kihagyni ezt a lépést.
Vissza a tárgymutatóhoz.

Rajz/Ceruzarajz

Nem szorul különösebb magyarázatra: a ceruzarajzoló készíti el magukat a képeket, amikből aztán majd a kész képregény készül.
Vissza a tárgymutatóhoz.

Kidolgozás

Csak akkor bukkan fel, ha külön név szerepel a vázlatok készítésénél. A „kidolgozás” jelen esetben a kapott vázlatok kidolgozását takarja, vagyis a mások vázlatai alapján készített ceruzarajzot.
Vissza a tárgymutatóhoz.

Kihúzás/tusrajz

Mivel a ceruzarajz alapvetően túl halvány ahhoz, hogy messziről látszódjon vagy hogy lenyomatot készítsenek belőle, ezért a kész rajzokat kihúzzák. És régebben leginkább tustintával készult (ezért nevezik sokszor máig tusnak), manapság már inkább beszkennelik a rajzokat és számítógépen húzzák ki őket.
Amerikában a kihúzást általában nem a rajzoló, hanem egy csak ezzel foglalkozó ember végzi. Európában és Ázsiában az az elterjedtebb, hogy a rajzoló maga húzza ki a saját rajzait.
Vissza a tárgymutatóhoz.

Színező

Ismét egy önmagát adó elnevezés: a színező felelős a képregények oldalainak színeiért. nagyon ritka kivételtől eltekintve a kilencvenes évek vége óta ez a folyamat számítógéppel készül.
A számítógépes színezés elterjedése óta időnként előfordul, hogy a színezés közvetlen a ceruzarajzok digitalizált változatain történik, átlépik a kihúzás folyamatát. Az így készült képek a kontúrok hiánya miatt festmény- vagy fotószerűbbek, ám a nyomtatásuk és az elkészítésük nehézséget okozhat.
Vissza a tárgymutatóhoz.

Beíró/betűző

A beíró dolga, hogy elhelyezze a szöveget a képeken. A hőskorban ezt kézzel végezték, vékony tustollal. Úgy húsz-huszonöt éve kezdett elterjedni a számítógépes beírás és a kifejezetten képregényekhez készült betűtípusok kifejlesztése és használata. Mára Amerikában a legtöbb mainstream képregényt kifejezetten erre a célra alapított beíróstúdiókban feliratoznak. (Ilyen például a BlamBot vagy a ComiCraft.)
A digitális színezés előtt a beírás a kihúzás utáni fázis volt, a már szövegezett képek kerültek a színezőhöz. Mára előbb készül el teljesen a kép, és utólag helyezik el rajta a buborékokat és feliratokat, általában egy külön rétegen.
Vissza a tárgymutatóhoz.

Szeparátor

Ha valaki még emlékszik a régi Knet fórumának hőskorára, ott sokáig rejtély volt, hogy mi lehet a szeparátor dolga. Ő kifejezetten nyomdászati munkát végez.
Amikor a kilencvenes években lassan elterjedt a digitális színezés, a nyomdák még mindig a régi, négynyomatos módszert alkalmazták, amely során egy adott oldal négy hengeren (cián, bíbor, sárga és fekete vagy „kulcs”) ment át, mire elkészültek rajta a színek. A szeparátor dolga az volt, hogy a számítógépen, jobbára RGB (vörös–zöld—kék) színkombinációban készített színeket szétválassza CMYK nyomatokra, amiket aztán elküldhettek a nyomdának.
Vissza a tárgymutatóhoz.

Szerkesztő

A szerkesztő az adott kiadvány felügyelője. Az ő feladata, hogy időben elkészíttesse adott kiadványt az alkotókkal. ő ellenőrzi a történetet, illetve az ő feladata, hogy az illeszkedjen a kiadványcsaládok többi tagjához. Sokszor ő határozza meg a képregénysorozatokban a hosszú távú cselekmény követendő vonalát is, illetve ennek enyhébb formájában csak bizonyos módon tereli az írót egyes irányokba. Ezen kívül még sok más feladata lehet a sztori logikájának fenntartásán túl a kutatómunkáig.
Vagy, nagyon leegyszerűsítve, ő az írók, rajzolók és egyéb művészek közvetlen főnöke.
Vissza a tárgymutatóhoz.

Segédszerkesztő

Nagyobb kiadóknál gyakran találkozunk ezzel a beosztással a kreditoldalakon. Mivel egy-egy szerkesztő alá előfordul, hogy egy tucat kiadvány is tartozhat, így nem felügyelheti azok elkészültének minden egyes részletét. A segédszerkesztő egyfajta titkárként, asszisztensként, vagy egyes esetekben a szerkesztő helyetteseként funkcionál, ő veszi át a kisebb prioritású feladatokat.
Vissza a tárgymutatóhoz.

Csoportszerkesztő

Szintén csak nagy kiadóknál fordul elő. Ez a poszt akkor létezik, ha már egyes kiadványcsaládon belül is túl sok cím jelenik meg ahhoz, hogy egy ember átlássa az egészet. Ezért például a Marvel Comicsnál sokszor külön csoportvezetőt állítanak az X-Mennel kapcsolatos füzetek élére, aki alá aztán több szerkesztő dolgozik (akik pedig saját segédszerkesztőt is kapnak maguk mellé).
Vissza a tárgymutatóhoz.

Főszerkesztő

Adott kiadó vezető szerkesztője. Az ő feladata, hogy a cég kiadványai zökkenőmentesen készüljenek. Időnként beleszól egyes konkrét kiadványokba is, ám ezt a gyakorlatot viszonylag ritkán folytatják, mert se a szerkesztők, se az alkotók nem szeretik, amikor legfelülről, sokszor minimális rálátással próbálják irányítani a történetet.
A főszerkesztőt gyakorlatilag egyfajta ügyvezető igazgatóként is tekinthetjük, aki nem a napi apróságokért, hanem a cég működésének fenntartásáért felelős.
Vissza a tárgymutatóhoz.

Kiadó

Legtöbbször maga a tulajdonos, vagy legalábbis a kiadóvállalat gyakorlati feje. Ő (hivatalosan) a kiadványokkal, azok történeteivel szinte egyáltalán nem törődik, az ő dolga a cég ügyeinek intézése. A szerkesztőségi rész egyben tartásáért nem ő, hanem a főszerkesztő felel.
Vissza a tárgymutatóhoz.

Producer/gyártásvezető/felelős vezető

2011 óta gyakran találkozni a Marvel kreditjeiben egy bizonyos „producerrel.” Ez a megjelölés a Marvel Comics igazgatóságának vezetőjét, egyben az eggyel magasabb szintű Marvel Entertainment igazgatótanácsának tagját jelöli. Ő a cég egyik legmagasabb beosztású embere, a felelős vezető, aki a kiadói státuszú ember felett áll.
Vissza a tárgymutatóhoz.

Képregényes díjak

Amerikai:

  • Eisner-díj: Talán mind közül a legismertebb, nevezhetjük az Oscar képregényes megfelelőjének. Az 1985-ben alapított, de csak háromszor kiosztott Kirby-díj (Jack Kirbyről, az ötvenes-hatvanas-hetvenes évek egyik, ha nem a legmeghatározóbb, legendás alkotójáról nevezték el) szellemi utódja. Nevét Will Eisnerről, az amerikai képregények egyik legnagyobb úttörőjéről kapta. Az amerikai képregényeket díjazza elsősorban, bár vannak benne külföldi kategóriák is. Egy öttagú testület dönt a díjazottakról, az átadásra pedig minden év nyarán a San Diego-i Képregényfesztiválon kerül sor.
  • Harvey-díj: Szintén a Kirby-díj utódja, de ezt egy másik testület vezeti. Harvey Kurtzmanról kapta a nevét, aki talán a MAD magazin megalapításáról a legismertebb. A díj hasonló kategóriákat tartalmaz, mint az Eisner. Egy képregényszakértőkből álló testület nevezi meg a győztest, a díjakat pedig minden évben egy jelentősebb (de nem mindig ugyanazon a) képregényes eseményen osztják ki.
  • Bill Finger-díj: A Mark Evanier által alapított díj Batman valódi alkotójáról, Bill Fingerről kapta a nevét, és a névadó emlékéhez méltóan olyanoknak osztják ki, akik komoly teljesítményeik ellenére sosem kaptak ilyesfajta elismerést a szakmától. 2005. óta létezik, és minden évben két díjazottja van, egy élő és egy már elhunyt képregényalkotó. A kiosztására az Eisner-díj mellett szintén a San Diego-i Képregényfesztiválon kerül sor.

 

Európai:

  • Festival International de la Bande Dessinée d'Angouleme (Angouleme Nemzetközi Képregényfesztivál): A legnagyobb francia képregényfesztivál, melynek keretében minden évben megválasztják az év legjobb köteteit, több kategóriában is. 1974. óta rendezik meg, minden év januárjában.
  • Eagle-díj: Az ötvenes-hatvanas évek népszerű brit képregénymagazinjáról kapta a nevét ez a nagy-britanniai képregényes díj, amit először 1977-ben osztottak ki, azóta pedig kisebb kihagyásokkal évente. A fentebbiekkel ellentétben itt a közönségszavazatok döntenek, és leginkább az angol nyelvű, onnan is elsősorban a brit képregényipar termésére koncentrálnak. A díj kiosztására az utóbbi időkben a brit Képregény-kiállításon kerül sor.

 

Ázsiai:

  • Sogakukan manga-díj: Az egyik legnagyobb japán képregényes díj, nevét egy japán mangakiadóról, egyben a díj védnökéről kapta. 1955 óta létezik, jelenleg négy kategória szerepel benne (általános, férfi, női és gyermekmanga).
  • Kodansa manga-díj: Szintén a védnök kiadóról kapta a nevét, és ugyanazokat a kategóriákat tartalmazza, mint a Sogakukan-díj. 1977 óta létezik.
  • Tezuka Oszamu kulturális díj: Adott évben kimagasló teljesítményt nyújtó rajzolóknak osztják ki. Nevét az Astro Boy és még számos más nevetetes manga alkotójáról, Tezuka Oszamuról kapta.

Vissza a tárgymutatóhoz.

shield-logoS.H.I.E.L.D.

(Strategic Hazard Intervention Espionage Logistics Directorate - Stratégiai, Hírszerző és Intervenciós Elhárító Logisztikai Divízió)

A S.H.I.E.L.D. Egy képzeletbeli rendfenntartó, kém- és anti-terrorista szervezet a Marvel-képregényekben. Kitalálói Stan Lee és Jack Kirby voltak, első megjelenésére pedig a Strange Tales 135. számában került sor, 1965 augusztusában.

Megalakulásának története

A S.H.I.E.L.D. alapítását a II. világháború utáni időszakra tehetjük, amikor Nicholas Joseph Fury fejében megszületett egy olyan titkos ügynökség terve, amely nincs kiszolgáltatva az amerikai kormány politikájának, és globális problémák kezelésére is alkalmas. Bár először Fury terve túl merésznek bizonyult a tényleges megvalósításhoz (a legtöbb ellenérzést az váltotta ki, hogy a S.H.I.E.L.D. ügynökei minden résztvevő ország belügyeibe és titkos aktáiba betekinthettek volna), az Egyesült Nemzetek Szövetsége mégis bizalmat szavazott neki, mert felismerték, hogy nem csupán a hidegháború rémével kell a világnak szembenéznie, hanem minden korábbinál baljóslatúbb fenyegetésekkel, a szupererejű emberek korával. Az ENSZ természetesen Fury-t jelölte ki a S.H.I.E.L.D. élére, de máig meg nem erősített információk szerint Fury intézkedéseit egy tizenkét tagból álló Árnyéktanács is felülvizsgálta, amelyben a tagok kilétét a legnagyobb titok övezte. A Tizenkettek feltételezhetően azon országok vezetői közül kerültek ki, akik katonákat delegáltak az új ügynökségbe, fegyverekkel, felszereléssel és nem utolsósorban pénzzel járultak hozzá annak működéséhez. A S.H.I.E.L.D. a külvilág számára sokáig csak egy ügynökség volt a sok közül, ám hamar nyilvánvalóvá vált, hogy elsődleges feladata a szuperlényeket foglalkoztató terroristaszervezetek felderítése és a mutánsokkal kapcsolatos bejelentések kivizsgálása.

A S.H.I.E.L.D. persze nem csak ezekkel az esetekkel foglalkozott. Egy alkalommal, mikor az Egyesült Államok területén egy hatalmas betolakodó, a Godzilla pusztított, Fury létrehozott egy alcsoportot, a Godzilla Osztagot (Godzilla Squad), amely levadászta és az Atlanti-óceán mélyére terelte a szörnyeteget. Az Osztag vezetésével Fury régi harcostársát, Dum Dum Dugant bízta meg, és ekkor vetették be első ízben a Vörös Ronin (Red Ronin) névre keresztelt robotmonstrumot és a S.H.I.E.L.D. repülő főhadiszállásának elődjét, a Behemoth-ot.

Technológia

A S.H.I.E.L.D. tudósaihoz rengeteg, korunkat meghaladó technológiai újítás fűződik, amelyek közül kiemelkedik az LMD (Life Model Decoy) egység, a valósághű androidok, amelyek célja az életveszélyben lévő emberek oltalmazása oly módon, hogy felveszik a célszemély külsejét/személyiségét, és a kritikus pillanatban helyet cserélnek vele. Ezen androidok sorsa az esetek többségében a biztos pusztulás volt, de néhányszor előfordult, hogy az ügynökség androidjai, amelyek a probléma megoldását kellett volna, hogy jelentsék, maguk váltak a veszély okozójává. Egy esetben a Skorpió nevű szuperbűnöző (aki nem azonos a hasonló álnevet viselő Pókember-ellenséggel) ellopott néhány ilyen robotot, és megalakította belőlük a Zodiákusok (Zodiac) néven ismert bűnözőcsapatot. Más alkalommal egy csapatnyi ilyen android öntudatára ébredve támadásokat intézett a S.H.I.E.L.D. ellen, amíg Nick Fury személyesen le nem győzte őket.

shield_flying_carA S.H.I.E.L.D. ügynökeinek zavartalan közlekedését speciális légi járművekkel, légpárnás és sugárhajtású automobilokkal oldották meg, amelyeket Tony Stark tervezett és építtetett az ügynökség számára. Ezek a repülő járművek többnyire Porsche és Chrysler autók átalakított változatai, amelyek azon túl, hogy repülésre képesek, védelmet nyújtanak a tüzérségi lövegek támadásaival szemben, hála erős páncélzatuknak. Természetesen ellentámadásra is alkalmasak gépágyúik, lézerlövegeik és hőkereső rakétáik révén. Külön érdekesség, hogy a Marvel ezen lebegő autói ihlették a Vissza a Jövőbe film készítőit a repülő De Lorean időgép tervezésekor.

De az igazán lenyűgöző mérnöki remekmű az a repülő anyahajó, a Helibázis, amelyet a Stark Iparvállalat tervei alapján a Fantasztikus Négyes vezetője, Reed Richards és a mutáns feltaláló, Forge fejlesztett tovább. Az első Helibázis építését a H.I.D.R.A. feltűnése szorgalmazta, és Tony Stark cégei kivitelezték. A Helibázissal a S.H.I.E.L.D. vezetősége egy olyan mozgó központhoz jutott, amellyel hatalmas ügynökállományát rövid idő alatt továbbíthatták a műveleti területekre a megfelelő hadászati felszereléssel együtt. A Helibázis számos tüzérségi löveget hordoz, kizárólag önvédelmi célzattal. Fedélzetén repülőgépek (többségében F-22-esek és különleges prototípusok) és a már említett repülő autók találhatóak, tankok és könnyen manőverezhető szárazföldi egységek mellett. Az évek során több Helibázist is szolgálatba állítottak:

  • Luxor – ez sosem került ténylegesen használatba, valószínűleg a legelső prototípus volt.

  • Hermes – elpusztult, miután a Vörös Koponya elfoglalta.

  • Argus – a Luxor osztályú Helibázis, bár a prototípushoz képest több módosítással büszkélkedhet, mint például a fejlesztett tűzerő és manőverezés.

  • Behemoth – egy különlegesen kialakított Helibázis, Dum Dum Dugan parancsnoksága alatt ezt használták Godzilla ellen (Godzilla King of the Monsters #6 - 1977. január). Az Incredible Hercules #115-ben pusztult el, amikor a S.H.I.E.L.D. megtámadta Amadeus Chót.

  • Black Hawk – egy H.I.D.R.A.-KÉZ elleni akció során pusztult el.

  • Alpha

  • Pericles III – (Punisher War Journal v2 #1)

  • Pericles V – (Blade v3 #1)

  • Samuel Sawyer (Iron Man: Hypervelocity # 3 – nevét egy II. világháborús parancsnokról kapta)

helicarrier03

A S.H.I.E.L.D. ügynökei egy 30-as kaliberű géppisztolyt hordanak, amelyet plazmasugár kilövésére is alkalmassá tettek. Nick Fury ezzel szemben egy NF3000-es típusú, 15 kaliberes kézifegyvert használ.

Szervezeti felépítés

A S.H.I.E.L.D. szervezeti felépítése többszintű: legalul a technikusok állnak a ranglétrán, és sorban őket követik az adminisztrátorok, regionális vezetők, regionális igazgatók, különleges ügynökök és vezetőik, osztagparancsnokok és végezetül az Igazgatói Tanács. A legtöbb S.H.I.E.L.D.-ügynök egyszerű ember, de speciális feladatok ellátása érdekében szupererejű ügynököket is besoroztak. Működik továbbá egy Pszi-Divízió is, amely telepatákat és gondolatolvasókat foglalkoztat. A S.H.I.E.L.D. persze nem csak magasan képzett ügynökeire támaszkodhat, hanem több alkalommal vette igénybe a szuperhős-társadalom elitjébe tartozó Bosszú Angyalok és a Fantasztikus Négyes segítségét. A biztonsági protokollok szerint 1-10-ig terjednek a hozzáférési jogosultságok. Ám a 10-es, vagyis a legmagasabb szintet kizárólag Nick Fury birtokolja, a 9-es szintre is mindössze két általunk ismert S.H.I.E.L.D.-ügynök kapaszkodott fel, Dum Dum Dugan és Maria Hill. Az őket követő Tony Stark és Norman Osborn is csak a 8. szintű jogosultságokkal rendelkezik. Azt, hogy a S.H.I.E.L.D. pontosan hány ügynököt foglalkoztat - az aktív állományt és az alvó ügynököket is beleértve -, nem lehet tudni, ám a Polgárháború alatt Amerika Kapitány elfogásakor mintegy 3000 ügynököt mozgósítottak. A tényleges létszám ennek többszöröse is lehet.

A S.H.I.E.L.D. legmagasabb posztját betöltők sorrendben

  • Rick Stoner ezredes – ő volt az első személy még Nick Fury előtt, akit az igazgatói posztra kijelöltek, de mielőtt hivatalát átvehette volna, a H.I.D.R.A. bérgyilkosai végeztek vele. Így bár ő lett volna a legelső igazgató, mégsem őt tekintjük annak.

  • Nick Fury ezredes – Fury a S.H.I.E.L.D. máig legkiválóbb ügynöke, és bár többször is megkísérelték leváltani posztjáról, végül mindig ő került ki győztesen.

  • Timothy "Dum Dum" Dugan őrnagy  – a harmadik személy, aki eljutott az igazgatói posztig. Fury legrégebbi barátja és harcostársa.

  • G. W. Bridge – ő volt a negyedik, ennél többet nem is igazán tudunk róla.

  • Sharon Carter (13-as ügynök) – ő az ötödik a sorban, de nem igazán ezzel vállt ismertté, hanem azzal, hogy őt jelölték ki kapcsolattartónak Amerika Kapitány mellé.

  • Maria Hill – a hatodik igazgató, magasan képzett, 9-es szintű ügynök.

Alegységek

A S.H.I.E.L.D. bizonyos részfeladatok ellátása érdekében több testvérügynökséget is létrehozott világszerte, amelyek, bár önálló tevékenységet folytatnak, mégis a S.H.I.E.L.D.-nek kötelesek jelentést tenni. Ezek közül hármat kell kiemelnünk:

  • A.R.M.O.R. (Altered-Reality Monitoring and Operational Response)

    Ahogy az a nevéből is kivehető, ez az ügynökség az alternatív realitások és a párhuzamos valóságok síkját tartja ellenőrzés alatt. A párhuzamos világok létezése közismert tény évtizedek óta, és az azokból érkező fenyegetések sem ismeretlenek a 616-os Föld lakói előtt. Az A.R.M.O.R. hivatott ellenőrizni, kivizsgálni és esetenként megfékezni a párhuzamos világokból érkező veszélyforrásokat. Az A.R.M.O.R. főként a Marvel Zombik támadása során jutott kulcsfontosságú szerephez.

  • S.W.O.R.D. (Sentient World Observation and Response Department)

    A S.W.O.R.D. feladata a földönkívüli lények és idegen világok tanulmányozása, diplomáciai kapcsolatok építése, és nemritkán a földönkívüli inváziók visszaverése. Az Abigail Brand ügynök által irányított S.W.O.R.D. joggal nevezhető amolyan feketeruhás Men in Black egységnek. A S.W.O.R.D. nemcsak Amerika területén, hanem szerte a világban végez felderítő és információgyűjtő tevékenységet, valamint rendelkezik egy, a Holdon létrehozott bázissal, a Starcore-ral.

  • S.T.R.I.K.E. (Special Tactical Response for International Key Emergencies)

    Ezen ügynökség a S.H.I.E.L.D. európai tagozatának tekinthető, és székhelye az Egyesült Királyságban található. Elsődleges feladata az Európát fenyegető idegen hatalmak, terrorszervezetek, mutáns csoportosulások és természetfeletti lények elfogása volt, amíg a szervezet fontosabb vezetőit korrupcióban és bűnszervezetek támogatásában el nem ítélték. A S.T.R.I.K.E. feloszlott, azonban egy kisebb, Olaszországban székelő divíziója, az Euromind, továbbra is fennmaradt, amely máig a S.H.I.E.L.D. fennhatósága alá tartozik.

 

A S.H.I.E.L.D. különböző nyelveken

 

A francia képregényesek S.E.R.V.O. néven ismerik, amely egy kis szójáték az agy francia megfelelőjével, a cerveau szóval.

A finn és norvég nyelvterületen Y.P.K.V.V. (Ylimmäisen Päämajan Kansainvälisen Vakoilun Vastustamisjaos) a neve.

A görögök Α.Σ.Π.Ι.Δ.Α. nevet adták neki, amely a mi írásmódunk szerint az ASPIDA szónak felel meg, ami görögül SHIELD-et, vagyis Pajzsot jelent, bár ők a betűkhöz más értelmet rendeltek: Supreme Military and Political Foundation of International Counter-espionage (Ανώτατο Στρατιωτικό Πολιτικό Ίδρυμα Διεθνούς Αντικατασκοπέιας)

Ha egy portugál képregényben ezzel találkozol: Superintendência Humana de Intervenção, Espionagem, Logística e Dissuasão, biztos lehetsz benne, hogy a történetben szerepel a S.H.I.E.L.D. is.

A németek először a S.C.H.I.L.D. Betűkombinációval próbálkoztak a náluk megjelent képregényekben. A Schild szó, akárcsak a görög esetében shield-et jelent. A német képregényfordítók az egyszerűsítés okán ma már a S.H.I.E.L.D.-et használják.

A spanyolok Servicio Homologado de Inteligencia, Espionaje, Logística y Defensa-ként ismerik, a dánok és hollandok pedig S.K.J.O.L.D.-ként, ami ugyancsak a shield megfelelője.

 

Megjegyzés: A S.H.I.E.L.D. eredeti nevére két verzió is volt. Korábban a Supreme Headquarters, International Espionage, Law-Enforcement Division. Ezt lecserélték '91-ben Strategic Hazard Intervention, Espionage Logistics Directorate-re. Ráadásul a Vasember és Hulk filmekben a rövidítés a Strategic Homeland Intervention, Enforcement and Logistics Division megfelelője volt. /köszönet az információért Fareknak/


Hogy tetszett a leírás? 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 4.88 (56 szavazat)

faklyaValódi neve: Jonathan Lowell Spencer Storm

Foglalkozása: szuperhős, korábban színész, autóversenyző és szerelő

Személyazonossága: közismert

Állampolgársága: amerikai állampolgár, büntetlen előéletű

Egyéb álnevei: Gyufaszál Johnny (Matchstick Johnny), Doug Brown, Ryan Landau

Születési helye: Glenville, Long Island, New York

Testmagassága: 170 cm

Testsúlya: 77 kg

Szeme színe: kék

Haja színe: szőke

Családi állapota: elvált

Ismert hozzátartozói: Franklin Storm (apja, elhunyt), Mary Storm (édesanyja, elhunyt), Susan Storm Richards (Láthatatlan, nővére), Reed Richards (Mi .Fantasztikus, sógora), Franklin Richards (unokaöccse), Valeria (unokahúga), Lyja (volt felesége), Bones (unokatestvére)

Csoporthoz tartozása: Fantasztikus Négyes

Működési területe: Baxter-épület, New York

Erejének nagysága: edzett emberi

Első megjelenése: Fantastic Four v1 #1 (1961. november)

Története: Johnny Storm Glenville-ben született, ahol nővérével és orvos szüleivel jómódban éltek mindaddig, amíg édesanyja egy tragikus autóbalesetben életét nem veszítette. Míg nővére, Sue, viszonylag könnyebben dolgozta fel az anyjuk halálát, Johnny kissé elszigetelődött, és az autók világában keresett megnyugvást. Folyton barkácsolt valamit, olykor hengerfejeket pucolt, vagy motort javított, és mire elérte a tinédzserkort, már kiváló autószerelő vált belőle. Hősiességére és hirtelen természetére már az F4 előtti életéből is számos példát lehet felhozni. Egy alkalommal két barátját mentette ki egy lángokban álló épületből, de röviddel azután, hogy apja, Franklin Storm gyilkossági ügybe keveredett, Johnny-t maga Zarathos választotta ki hordozójául, és megpróbálta a fiút Szellemlovassá tenni. Zarathos hatalmára azonban mások is áhítoztak, és élőholtakból álló serege élén Johnny-t megtámadta St. Germaine, aki sikerrel is járhatott volna, ha ifjú hősünk barátnőjének, Cammy Brandeis-nek az archeológus nagybátyja, Max Parrish a segítségére nem siet. Max beavatkozott a harcba, és eközben Zarathos megszállta őt. Max Szellemlovas lett, és elűzte St. Germaine-t, Johnny pedig visszatérhetett „nyugodt” életéhez. Legalábbis egy rövid időre.

Johnny követte Sue-t a lány tudós szerelméhez, Reed Richards-hoz, aki pilótájával, Ben Grimmel egy kísérleti űrhajó engedély nélküli kilövését tervezte. Innen a történet már mindenki számára ismert. Johnny és Sue a legénység tagjai lettek, és az űrutazás közben fellépő kozmikus sugarak átváltoztatták a testvérpárt. Visszatérve a Földre Johnny – akárcsak társai – elképesztő átváltozáson ment keresztül, és élő lángcsóvává változott A hasonló képességekkel rendelkező híres II. világháborús hős tiszteletére felvette a Fáklya álnevet, és társaival megalapította a Fantasztikus Négyes nevű csapatot.

A Csodatévővel (Miracle Man) vívott küzdelem után Johnny a csapat elhagyása mellett döntött, mert nem volt képes elviselni, hogy idősebb társai, és legfőképpen nővére, állandóan basáskodnak felette. Johnny szólózni kezdett, és ekkor találkozott az atlantiszi Namor herceggel, aki amnéziája miatt magányosan és céltalanul kóborolt a Földön. Johnny felismerte a világháborús kalandokat bemutató képregények lapjairól Namort, és a tengerbe taszította. A tenger jeges, sós vize előhívta Namor emlékeit, és Atlantisz ura újra önmaga volt. Sajnos. Ugyanis Namor harcba szólította népét, és háborút esküdött a felszíni világ ellen. Johnny sietve visszatért a Fantasztikusokhoz, és beszámolt nekik Namor támadási tervéről. A hősök csapata még éppen idejében megfékezte Atlantisz urát, és visszaparancsolták a tenger mélyére. Később tisztázatlan okok miatt Johnny újra elhagyta az F4-et, és munkát vállalt unokatestvére, Bones cirkuszánál, de hamar felhagyott ezzel az élettel, és újra az F4 tagja lett.

Bár Johnny a világhírű Fantasztikus Négyes tagja volt, de még iskolaköteles, így a Glenville Középiskola legnépszerűbb diákja is. Bár szuperhős személyazonosságát próbálta titokban tartani, de ez lehetetlen vállalkozás volt, mivel az F4 tagjai nem viseltek maszkot, és nem is nagyon csináltak titkot kilétükből a kezdetektől fogva. Johnny úgy vélte, ha már úgyis ismerik kilétét, kihasználja az ebben rejlő lehetőségeket, ezalatt persze legfőképpen a fiatal lányok meghódítását értette. A közismertséggel együtt járt azonban a szuperbűnözők állandó támadása is, és Johnny sokszor találta egyedül szemben magát a legelvetemültebb gonosztevőkkel, mint a kommunista eszmék harcosával, a Pusztítóval (Destroyer), a Varázslóval (Wizard), Xemuval, az 5. dimenzióból származó Hadúrral (Warlord of the 5th Dimension), Paste Pot Pete-tel (akit később mint Csapdász ismerhetünk), vagy akár az első Angolnával (Eel). Az ilyen összecsapások legfőbb oka az volt, hogy Johnny volt a leginkább szem előtt az F4 tagjai közül, és így az ellenfelek számára is ő volt a legkönnyebben hozzáférhető az iskola miatt. Csatái alatt azonban nemcsak ellenségeket, hanem jó barátokat és szövetségeseket is szerzett, és gyakran harcolt vállvetve a vele egykorú mutáns, Jégember oldalán.

A középiskolás hős riválisai azonban nem csak a bűnözők közül kerültek ki, sőt, egy Mike Snow nevű iskolatársa több gondot okozott neki, mint egy tucat gonosztevő. Persze tinédzsermérce szerint. Mike és ő mindenben versengtek egymással, a lányoktól kezdve, az autókon át a küzdősportokig. Azonban Johnny-nak volt valamije, ami Mike-nak nem. Szuperképessége. És bár Johnny igyekezett iskolatársaival szemben nem visszaélni erejével, mikor Mike egy napon rátámadt, Johnny ösztönösen felé küldött egy lángcsóvát, ami összeégette a fiú arcát. Johnny azonnal a kórházba sietett vele, de összecsapásuk nyoma mindörökre ráégett Mike arcára. Johnny személyes kapcsolatai nagyon megsínylették ezt az esetet. Aktuális barátnője, Dorrie Evans szakított vele, Johnny pedig nem igazán találta a helyét, egészen addig, amíg a tinédzserkorú szuperhős, Pókember, be nem hatolt az F4 főhadiszállására, abban a reményben, hogy képességeivel lenyűgözi annyira a tagokat, hogy azok, jó fizetésért persze, felveszik maguk közé. Pókember terve nem egészen úgy sült el, ahogy azt remélte, de ha a csapat tagságával nem is, Johnny Storm barátságával mindenképpen gazdagabb lett, és ők ketten mind a mai napig a legjobb barátok.

A Szuper Skrull feltűnése aztán nemcsak a csapat, hanem a Storm-testvérek életére is tragikus következményekkel járt. Az F4 képességeivel rendelkező Szuper Skrullt Johnny egy barlangban ejtette fogságba, de az idegent ez korántsem tarthatta féken, és elrabolta idősebb Franklin Stormot. Bár az F4 hősiesen helytállt, és mindent elkövettek Johnny és Sue apjának megmentése érdekében, a Skrull egy bombát ültetett Franklin mellkasába, aki feláldozta életét, csak hogy gyermekeit mentse. A Fantasztikusok ekkor a Skrullok bolygójára utaztak, hogy felelősségre vonják Morrat nagyurat, a merénylet megszervezőjét. Bár az F4 bosszúja megrendítő erejű volt, de nem ez volt az utolsó alkalom, hogy a Skrullok hallattak magukról. Igazából ez az eset alapozta meg az idegenek és a földi hősök máig fennálló ellenségeskedését.

A középiskola elvégzése után Johnny életében felpörögtek az események. Felvételt nyert a Metro Collage főiskolára, ahol összebarátkozott szobatársával, Wyatt Wingfoottal, aki a Fantasztikus Négyes híres wakandai küldetésén is részt vett, amely során segítettek az afrikai ország urának, a Fekete Párducnak győzelmet aratni Klaw felett. Johnny eztán szeretett bele az Embertelenek (Nememberek) népéből származó Kristályba, ám kapcsolatuk amilyen hirtelen kialakult, olyan hirtelen szakadt is meg, és Kristály nem sokat habozva feleségül ment Magneto fiához, Higanyszálhoz. Johnny-t összetörte az eset, de Wyatt segítségével átlendült a dolgon. Wyatt egyre gyakrabban élvezte a Fantasztikusok vendégszeretetét, és ennek köszönhető szerelmi kapcsolata az Amazonnal is.

Johnny néhány futó kaland után beleszeretett Frankie Raye-be, a lány azonban mostohaapja, Phineas Horton hipnotikus zavarásának köszönhetően rettegett Johnny képességétől és a lángoktól. Johnny és Frankie közösen legyőzték a lány fóbiáját, de szerelmük nem teljesedhetett be Galactus váratlan megjelenése miatt. A bolygófaló olthatatlan étvágya miatt az energiától duzzadó Földet készült elemészteni, ám Frankie önként vállalta, hogy Galactus új hírnökévé válik, és a Föld épségéért cserébe új, bekebelezhető világokat keres neki. Galactus elfogadta az alkut, és Frankie Novaként a szolgálatába állt. A Túlontúli Csatavilágán lezajlott események nem meglepően ismét csak Johnny szerelmi életére voltak hatással. Míg mások a túlélésért folytatott küzdelemmel törődtek, addig ő és a mutáns Kolosszus az idegen világból való Zsaji nevű gyógyító lány szívéért versengtek. Ezt a harcot Johnny elvesztette, a lány ugyanis Kolosszust választotta, de végül egyikük sem lehetett boldog, mert Zsaji életét áldozta a hősök megmentéséért.

Johnny a Csatavilágból visszatért a Földre, ám társa, a Lény nem tartott a hazatérőkkel. Johnny és a Lény barátnője, Alicia Masters lassan egymásba szerettek, és össze is házasodtak. Azonban Johnny megtudta, hogy egykori nagy szerelme, Kristály elhagyta férjét, és hősünket elöntötték a régi érzések, de Alicia miatt nem közeledhetett Kristály felé. Alicia azonban egy hatalmas meglepetést tartogatott. Mint kiderült, Johnny nem az igazi Aliciát vette el, hanem a lány alakját magára öltő skrull imposztort, Lyját, aki megbízatása szerint belülről igyekezett bomlasztani az F4-et. Mikor a dologra fény derült, Johnny életének legnagyobb összecsapása következett, amely során a Paibokkal és Lyjával vívott küzdelemben az Empire State University jelentős része elpusztult. Johnny kénytelen volt emiatt menekülni a hatóságok elől, és csak úgy kerülhette el a felelősségre vonást, hogy Reed kifizette a felújítás teljes költségét.

Johnny élete ezután a szokásos mederben csordogált tovább, hol Doktor Fátum ellen szállt élet-halál harcban társaival, hol pedig egymaga vette fel a harcot a Rémes Négyessel vagy Vízemberrel. A földönkívüli Zius látogatása borította fel ismét az életét, aki felajánlott egy álcázót, amely képes lehetett volna elrejteni Galactus elől a Földet. Azonban mint kiderült, Zius sem jobb a korábban már megismert világhódítóknál, és kizárólag önös érdekek vezették. Legnagyobb meglepetésre Zius hajóját végül maga Galactus pusztította el, Johnny pedig a bolygófaló új hirnöke lett otthona védelme érdekében. Johnny mint hírnök képes volt analizálni Galactus testét, és fontos adatokat eljuttatva Reednek megoldást találtak arra, hogyan kaphatná vissza Galactus eredeti formáját, amellyel véget vethettek a további bolygók elpusztításának. Galactus végével Johnny is visszatérhetett a Fantasztikusok közé, de kalandjai ezzel még korántsem értek véget...

Különleges képességei: A Fáklya képessége, hogy egész testét képes nagyon magas hőfokú lánggal beborítani anélkül, hogy ő bármilyen égési sérülést elszenvedne. A lángok égéshője megközelítőleg 415°C, és mikor képességét használja, a Fáklya teste vörösen izzik. A lángok nagysága 30 és 150 cm közötti. Ha erősen koncentrál, a Fáklya képes testéből úgynevezett „Nova-lángot” kibocsátani, amely minden anyagot azonnal hamuvá porlaszt, és még a több centi vastag acéllemezt is megolvasztja. A legerősebb eddig mért „Nova-láng” hőmérséklete megközelítette az 560000°C-t, amely pusztító ereje felér egy atomerőmű felrobbanásakor keletkezett detonációval. Lángjai segítségével repülésre is képes, sebessége 215 kilométer óránként. Lángolását 12 órán keresztül képes egyhuzamban fenntartani.

Fegyverzete: nincs

Az oldalon található Fantasztikus Négyes képregények
Az oldalon található Fáklya képregények


Hogy tetszett a leírás? 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 5.00 (13 szavazat)

Valódi neve: Susan Storm Richardslathatatlan

Foglalkozása: szuperhős, tanár, korábban színésznő és modell

Személyazonossága: közismert

Állampolgársága: amerikai állampolgár, büntetlen előéletű

Egyéb álnevei: Susan Benjamin, Malícia, Baroness von Doom

Születési helye: Glenville, Long Island, New York

Testmagassága: 152 cm

Testsúlya: 55 kg

Szeme színe: kék

Haja színe: szőke

Családi állapota: férjezett

Ismert hozzátartozói: Franklin Storm (apja, elhunyt), Mary Storm (anyja, elhunyt), Reed Richards (férje), Franklin Richards (fia), Valeria Richards (lánya), Jonathan Storm (öccse), Nathaniel Richards (apósa), Evelyn Richards (anyósa, elhunyt), Cassandra Richards (apósa második felesége, elhunyt), Bones (unokatestvére), Marygay Jewel Dinkins (nagynénje), Tara Richards (Huntara, sógornője), Lyja (sógornője)

Csoporthoz tartozása: Fantasztikus Négyes, Lady Liberators, Bosszú Angyalai

Működési területe: Baxter-épület, Four Freedoms Plaza, Belle Port, Connecticut

Erejének nagysága: emberfeletti

Első megjelenése: Fantastic Four v1 #1 (1961. november)

Története: Susan Storm egy orvosházaspár idősebb gyermeke. Luxuskörülmények között nevelkedett Long Island külvárosában, amíg édesanyja, Mary, egy tragikus autóbalesetben életét nem veszítette. Apja, Franklin, teljesen összetört amiatt, hogy képtelen volt megmenteni felesége életét, és hátat fordítva sikeres orvosi pályafutásának az alkohol és a szerencsejátékok világába menekült, majd gyilkossági ügybe keveredett. Susan és öccse, Johnny, apjuk idegösszeroppanása után nagynénjükhöz, Marygay-hez költöztek. Tizenkét éves korában találkozott először jövendőbeli férjével, Reed Richards-szal, aki a Kolumbia Egyetem frissen végzett diákjaként Susan New York-i nagynénjénél lakott albérletben. A lány beleszeretett a nála tizenegy évvel idősebb, magának való, de jóképű természettudósba, és megígérte neki, hogy tartani fogják a kapcsolatot. Susan végül Kaliforniába ment, hogy színésznőként munkát találjon. Sikerült is elintéznie, hogy kisebb szerepeket kapjon különböző tévéállomásoknál és kereskedelmi adóknál. Nagynénjétől hallotta, hogy barátja, Reed Richards, ez idő tájt szintén Kaliforniában lakott, így meglátogatta őt a Central City-beli vállalatnál, ahol Richards dolgozott. Kettejük viszonya lassan bensőségesebbé vált, míg végül elhatározták, hogy összeházasodnak.

Richards ebben az időben egy saját tervezésű kísérleti űrhajó létrehozásán fáradozott, amellyel egyik naprendszerből a másikba lehet utazni hipertéren keresztül. Amikor az Amerikai Egyesült Államok kormánya meg akarta vonni a támogatást a kísérletektől, Richards elhatározta, hogy sürgősen végrehajt egy próbarepülést. Egyedül akart indulni barátja, Benjamin Grimm kíséretében, aki a pilóta szerepét töltötte be, ám Susan és öccse, Johnny - aki látogatóban volt Kaliforniában - kijelentették, hogy velük tartanak.

Odalopakodtak az űrhajóhoz, beszálltak, és kilőtték magukat az űrbe. A hajót váratlanul rendkívül intenzív kozmikus sugárzás érte, amely túl erősnek bizonyult, és áthatolt a hajó védőpajzsán. (Az elmélet szerint egy napvihar következtében a Föld mágneses terének kiterjedése átmenetileg csökkent, és ez okozta a balesetet.) Ennek eredményeképpen a hajón tartózkodó négy embert is elérte a sugárzás. Megszakították a próbarepülést, és visszatértek a Földre, ahol furcsa változásokat észleltek magukon. Susan képessé vált egyik pillanatról a másikra láthatatlanná válni. A teszthajó legénysége nem sokkal később új képességeikre alapozva hozta létre a Fantasztikus Négyes nevű szuperhőscsoportot. Susan lassan kitapasztalta szervezetének mutagenetikai változások révén kialakult képességeit, melyek közül a legjelentősebb a különféle erőterek létrehozása. Eme képessége rendkívül hasznosnak bizonyult az olyan hatalmas ellenfelek elleni harcban, mint Doktor Fátum, vagy a bolygófaló Galactus.

Storm végül feleségül ment Richardshoz, és egy fiúgyermeknek adott életet, akinek a Franklin nevet adták. Egyébiránt a sugárzás okozta változások megbosszulták magukat Susan testén: szinte lehetetlenné vált, hogy még egy gyermeket kihordjon. Második gyermeke Valeria, aki akkor fogant, mikor szülei a Negatív Zóna elnevezésű veszélyes térben tartózkodtak, halva született. A Fantasztikus Négyes egyik ellenfele, Psycho és az általa létrehozott android, a "második" Gyűlöletszító manipulálta Susan Richardst, aki ennek hatására megtámadta csapattársait Malícia, a Gyűlölet Asszonyának képében. Reed Richards végül helyreállította Susan személyiségét, aki átértékelte önmagát. Ekkor változtatta a Négyesbeli teljes kódnevét Láthatatlan Lányról Láthatatlan Asszonyra.

Az elkövetkező időszak elég viszontagságos volt Sue számára. Reed látszólag életét veszítette egy csatában, és a csapat vezetése a Láthatatlanra hárult, aki felkérte Reed helyére a Hangyát. Sue ekkor került szerelmi kapcsolatba régi ismerősükkel, az atlantiszi Namor herceggel, ám a kettejük közti fellángolásnak Reed váratlan visszatérése vetett véget. Majd következett az Onslaught elleni harc, amelyben Sue is a kisfia által létrehozott zsebuniverzum oltalmába került. Mikor innen visszatértek, bekövetkezett Valeria felbukkanása.

Valeria a 616-os Földön Susan és Reed második gyermeke, aki a Negatív Zónában fogant és a sugárzás miatt halva született. Bátyja ,Franklin, a pár első gyermeke húga elvesztése feletti bánatában öntudatlanul átirányította Valeria létezését egy alternatív valóságba, a 9809-es Földre. Abban a valóságban a Láthatatlan első férje, Reed halála után összeházasodott a hősies Fátum Doktorral. A lány abban a hitben nőtt itt fel, hogy Victor von Doom az apja. Ahogy cseperedett, különleges mutáns adottságai kezdtek megmutatkozni. Fátum Doktor egy páncélt tervezett lányának, hogy biztosítsa annak testi épségét, Valeria pedig kitalálta magának a Csodalány („Marvel Girl”) álnevet. Tizenkét éves korában hivatalosan is beiktatták mint Fátum örökösét a Baxter-épület tróntermében. Nem sokkal ezt követően apja, Ben és Johnny világuk megmentése érdekében feláldozták az életüket. Valeria, amikor meglátogatta az emlékezetükre emelt szobrot, Alicia Masters munkáját a Holdon, mind a lány, mind pedig Franklin rövid, nem várt kommunikációt folytatott. Ezek után Valeria – valószínűleg véletlenül – átkerült időben és a térben a 616-os Földre, és sorozatos kalandok után találkozott a Fantasztikus Négyessel.

Első megjelenése alkalmával Valeria a semmiből materializálódott a Fantasztikus Négyes főhadiszállásán mint a jövőből érkezett Victor von Doom és Susan Storm gyermeke. A Négyest megzavarta az esemény, a Láthatatlant sokkolta a „tény”, hogy esetleg a jövőben frigyre léphet Fátummal, amiből közös gyermek jön a világra, és a lány elfutott anyja elutasítása elől. Órákon át bolyongott az utcákon, míg bele nem csöppent Amazon, Szivacsember és Titánia küzdelmébe, amit megpróbált leállítani, amíg aztán befutott a Fantasztikus Négyes is, akik számára a kis Valeria hasznos segítségnek bizonyult. A kezdeti konfliktusok után Susan befogadta a lányt, Val így több küldetésben segítette őket. Később szembekerült Fátum Doktorral is, ezzel a fiatalabb, gonosz változatával annak az embernek, akit az apjának hitt. Jelenléte ebben az idősávban egészen addig tartott, míg Franklin kozmikus hatalmai ki nem merültek. Ekkor Valeria visszatért még meg nem született sejt alakjába Sue méhén belül. Vagyis Sue újra várandós lett Valeriával.

Különleges képességei: A Láthatatlan rendelkezik azzal az erővel, hogy a környező kozmikus energiákat különböző módokon manipulálja. Ez magába foglalja saját maga, illetve más tárgyak láthatatlanná tételét, illetve a szilárd szerkezetek láthatatlan erőtereinek észlelését is. Máig ismeretlen módon a kozmikus energiák és Susan testének valamennyi sejtje hatnak egymásra, és ezáltal egy szokatlan tulajdonságokkal rendelkező újfajta energia jön létre.

Egyszerű koncentrálás segítségével képes irányítani az összes látható rezgéshullámot, az infravörös és ultraibolya fényeket maga körül anélkül, hogy bármilyen torzulás bekövetkezne. Egy megfigyelőnek, aki nem látja, hogy milyen utat tesz meg a fény Susan teste körül, az az érzése lesz, hogy átlát rajta. Olyan egyenletes és finom ez a fényzavar, hogy még Susan testének a körvonalai sem látszanak. A Láthatatlan akkor is normálisan lát, mikor a fényt teste köré irányítja, sőt, még a láthatatlanná válás pillanatában is. Nyilvánvalóan valahogy lehetővé tudja tenni, hogy a fény behatoljon a szemébe anélkül, hogy a láthatatlanság állapota megszűnne. A képesség, amellyel ezt megoldja, feltehetően ösztönös, hiszen már akkor is megvolt, mikor először használta képességeit.

A Láthatatlan képes mentális úton előállítani a láthatatlanná tevő energiákat, ami lehetővé teszi saját sejtjeinek és más személyeknek, tárgyaknak láthatatlanná tételét is. A legnagyobb tömeg, amit képes egyszerre láthatatlanná tenni, körülbelül 13-14000 köbméter. Ez nagyjából egy kisebb uszodának felel meg. Mivel megfelelő ellenőrzés alatt tudja tartani képességeit, azt is meg tudja oldani, hogy testének csak bizonyos részeit tegye láthatatlanná. Különleges tulajdonságai közé tartozik még, hogy más forrás által láthatatlanná tett objektumokat újra láthatóvá tegye energiájának, illetve az idegen forrás láthatatlanná tevő energiáinak interferálásával. Viszonylag egyszerűen láthatóvá tudja tenni az elektromágneses sugarak nem látható tartományait is.

Fegyverzete: nincs

Az oldalon található Fantasztikus Négyes képregények

Hogy tetszett a leírás? 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 5.00 (18 szavazat)

Valódi neve: Benjamin Jacob Grimmleny

Foglalkozása: jelenleg szuperhős, korábban építőmunkás, biztonság őr, tesztpilóta, asztronauta, pankrátor

Személyazonossága: közismert

Állampolgársága: amerikai állampolgár, büntetlen előéletű

Egyéb álnevei: Bashful Benjy, Uncle Benjy, The Ever-Lovin' Blue-Eyed Thing, Idol of Millions (ezt a nevet viccből találta ki saját magára), Grim Ben, Dr. Josiah Verpoorteen, Blackbeard the Pirate, El Morrito

Születési helye: New York, Manhattan Lower East Side

Testmagassága: emberi alakjában 183 cm, átváltozva 210 cm

Testsúlya: 227 és 300 kg között ingadozik

Szeme színe: kék

Haja színe: eredetileg barna, átváltozott állapotában nincs haja

Családi állapota: nőtlen

Ismert hozzátartozói: Petunia Grimm (nagynénje), Sophie Grimm (nagynénje, elhunyt), Alyce Grimm (nagynénje és gyámja), Jake Grimm (nagybátyja és gyámja), Daniel Grimm (apja, elhunyt), Elsie Grimm (anyja, elhunyt), Daniel Grimm Jr. (bátyja, elhunyt), Franklin Richards (keresztfia)

Csoporthoz tartozása: alapító tagja a Fantasztikus Négyesnek, ezen kívül tagja volt a Yancy Street Bandának, az Oltalmazóknak, a Bosszú Angyalainak, Project: PEGASUS, Thunderraiders

Működési területe: Baxter-épület, New York

Erejének nagysága: emberfeletti

Első megjelenése: Fantastic Four Vol 1 #1 (1961. november)

Története: Benjamin J. Grimm a Manhattanben található Yancy Streeten nőtt fel, nagy szegénységben. Édesanyját korán elveszítette, majd apját is, aki munka helyett alkoholfogyasztással töltötte napjait, és sikerült a túlvilágra átinnia magát. A család egyetlen bevételi forrását az a kevéske pénz jelentette, amelyet Ben bátyja, Daniel mint a Yancy Street-i banda vezére szerzett lopással és betöréssel. Ben szó szerint istenítette bátyját, és minden szavát leste. Sajnos Danielt meggyilkolta a rivális banda, Ben pedig, aki ekkor mindössze nyolcéves volt, úgy tűnt, végleg egyedül marad. Ben bizonyára testvére sorsára jutott volna, ha apai nagybátyja, Jake fel nem karolja, és ki nem rángatja őt az utca mocskából. Ben először mereven elutasította Jake segítő szándékát, sőt, megörökölte bátyja vezető szerepét a bandában is. Jake azonban hajthatatlan volt, és képtelen volt szenvtelenül végignézni, ahogy Ben is ugyanarra az önpusztító útra lép, amelyet apja és bátyja is bejártak, és amelynek végén csak a halál várt rájuk. Jake nem kis erőfeszítéssel rávette Bent, hogy hagyja el a bandát, és feleségével, Alyce-szal örökbe fogadták a fiút. Ben élete ettől kezdve gyökeresen megváltozott. Kiváló eredményekkel elvégezte a középiskolát, és sportösztöndíjjal felvették az Empire State University-re. Ben itt futballjátékosként szerzett hírnevet magának, és a pályán mindenki csak "Grimm Reaper", vagyis a Zord Kaszás néven emlegette.

Ben Grimm első egyetemi évében kollégiumi szobatársául egy igazi okostojást kapott, a briliáns fiatal tudós, Reed Richards személyében, akivel azonnal jó barátokká váltak. Ben élvezettel hallgatta barátja terveit arról, miképpen fog majd egy napon a saját tervezésű űrhajóján kijutni a világűrbe. Ben a móka kedvéért megígérte Reednek, hogy ha tényleg épít egy ilyen csodarakétát, ő elvállalja a pilóta szerepét. Az egyetemi diploma megszerzése után Ben az Amerikai Légierőhöz jelentkezett, ahol kiváló tesztpilótává és asztronautává képezték ki. Eközben barátja, Reed tényleg belevágott űrhajója megépítésébe, amelyhez a szövetségi kormánytól kapott támogatást. Aznap, amikor Ben leszerelt a légierőtől, Reed felkereste, hogy behajtsa rajta meggondolatlanul tett ígéretét, és felkérte, legyen az űrhajó pilótája.

Richards a kaliforniai Central City-ben rendezte be főhadiszállását, és Bennel itt fejezték be az űrhajó építését. A kormány képviselői a kilövés előtti napon visszavonták Reedtől a további támogatást és a felszállási engedélyt. Ezért Reed és Ben a tettek mezejére léptek, és úgy határoztak, ha kell, engedély nélkül is felszállnak. Ben teljesen megbízott Reedben, de figyelmeztette barátját, hogy kétségei vannak afelől, hogy a hajó biztonsági pajzsai kibírják-e az űrbéli kozmikus erők okozta megpróbáltatásokat. Ben félelme sajnos jogosnak bizonyult, amikor a bolygó elhagyása után az űrhajó a kozmikus viharok hatalmába került, és súlyosan megrongálódva, szinte irányíthatatlanul zuhant vissza a Földre. A becsapódás után a hajó utasai, Reed, Sue és Johnny Storm, valamint Ben is elképesztő változásokon estek át. A pajzsok nemcsak a hajót nem tudták megvédeni, hanem őket sem, és mindannyiukat átalakították a kozmikus erők.

A legfélelmetesebb hatással Benre volt a kozmikus sugárzás, egész testében egy narancssárga kőkolosszussá változott, és bár hatalmas erőt birtokolt, ez nem engesztelte őt eltorzult külsejéért. Reed meggyőzte őket, hogy képességeiket állítsák az emberiség szolgálatába, és létrehozták a Fantasztikus Négyest. Ben felvette a Lény fedőnevet, és egyedül az a tudat tartotta benne a lelket, hogy barátja, Reed, mindent el fog követni azért, hogy visszafordítsa az átváltozást folyamatát, és ő újra normális ember lehessen. A csapat tagjai nem pusztán barátai, hanem új családja is lettek, akikért a legnagyobb veszélyek közepette is tűzön-vízen keresztül harcba szállt.

Évek teltek el a baleset óta, de Ben mutációja a többiekével ellentétben ha lassan is, de tovább folytatódott. Testének szövetei mindinkább megkövesedtek, és ezzel egyre inkább szikárabb és robosztusabb alakot öltött. Mutációja a fizikai erejére is hatott, és olyan erőszinteket ért el, amelyeket csak nagyon kevesen az egész univerzumban. Ben az átváltozás utáni első néhány évben még képes volt arra, hogy hatalmas koncentráció árán (vagy egy külső körülmény esetén) visszanyerje emberi alakját, de ezek a periódusok sosem voltak tartósak, és arra sem elegendőek, hogy Reed tanulmányozhassa. Míg mások irigyelték őt lehengerlő erejéért, Ben fokozatosan egyre elkeseredettebb ember lett, és ez dühödt hangulatingadozásokban nyilvánult meg. Ben aztán megismerkedett a vak szobrászlánnyal, Alicia Masters-szel, aki rútsága dacára is szívből tudta őt szeretni.

Ben elkeseredettségének helyébe ekkor egy másik sötét érzelem, a kétség lépett, egyfolytában azon járt az esze, mihez kezdene, ha Alicia elhagyná őt. Aztán bekövetkezett az első Titkos Háború, és Ben a Túlontúli által létrehozott Csatavilágon találta magát, ahol kedve szerint változhatott emberré, majd újra Lénnyé. Ben a Háború után nem tért haza a többiekkel, hanem a Csatavilágon maradt, mert egyedül itt lehetett újra önmaga. Hónapokat töltött el itt, ám mutációja egy újabb fázisba ért, és már ezen világ sem tarthatta kordában. Ben minden eddiginél drasztikusabb átalakuláson ment keresztül, és teste a végletekig eltorzult. Úgy érezte, már itt sincs maradása, így hát visszatért a Földre, ahol újabb csapással kellett szembenéznie. Távolléte alatt Johnny Storm és Alicia egymásba szerettek, és Ben emiatt kilépett a Fantasztikusok közül. Egy ideig mint pankrátor dolgozott az Unlimited Class Wrestling Federationnél, eközben pedig több alkalommal is elkísérte a Nyugati Parti Bosszú Angyalait különböző küldetéseikre.

Grimm elfogadta az Angyalok felkérését, és csatlakozott hozzájuk. A velük töltött idő alatt ébredt rá, hogy felgyorsult mutációját egyedül ő okozza saját gondolataival. A félelem a további mutációtól idézte elő azt, hogy végül ténylegesen is mutálódott. Ben nem tudva mihez is kezdjen ezzel a kétes információval, egy nyugodt helyet keresett, ahol átértékelheti az életét. A Szörnyek Szigetét alkalmasnak találta erre, de itt az elmélyült gondolkodás helyett csak az F4 nemezise, a Vakond várt rá, akivel összecsaptak. A harcuk során mindketten rájöttek, hogy sok hasonlóság van kettejük között, mindketten torzak, és mindketten az emberi faj számkivetettei. Ő és a Vakond aztán egyfajta szövetségre léptek, és Ben segített beindítani egy gépezetet, amely egy egészen új világot teremtett, ahol nemcsak ő, hanem a Vakond és teremtményei is békében élhettek. Ben mutációja ekkor kezdett normalizálódni.

Az F4 három másik alapító tagja felfedezte, hogy a Vakond új világának megteremtésekor egy olyan láncreakciót indított el, amely hatalmas földrengéseket idéz elő, és a teljes kaliforniai partvidék pusztulásával fenyeget. Mikor Mr. Fantasztikus szavai nem hatották meg a Vakondot, aki újra aktiválni készült a gépezetet, Reed Benhez fordult segítségért, aki a Fáklyával sikeresen elpusztította a masinát. Ben ezután újra a Fantasztikus Négyes tagja lett.

Reed és Sue kisfiuk biztonságát szem előtt tartva elhagyták a csapat aktív tagságát és a vezető szerepet, valamint az új tagok felvételét Benre bízták. Ben a megüresedett posztokra Kristályt és Ms. Marvelt (Sharon Ventura) kérte fel, és miután Sharon is hasonló átváltozáson ment keresztül, mint ő, járni kezdtek. Miután Sharon Doktor Fátum segítségét kérte visszaváltozásához, kapcsolatuk megromlott, és Ben ezután Reed egykori barátnőjével, Alyssa Moy-jal kezdett viszonyt. majd ugyancsak meghitt kapcsolatba került a Damage Control vezetőjével, Kathleen O'Meara-ral. Johnny Storm sem volt tétlen, hiszen feleségül vette Aliciát, akiről az esküvő után derült csak ki, hogy nem az igazi Alicia Masters, hanem egy skrull kém, Lyja. A skrull lelepleződése után a csapat kiszabadította a régóta fogságban tartott igazi Aliciát, és bár Bennel nem kezdtek újra randevúzni, de nagyon jó barátok maradtak.

Különleges képességei: Ben képessége, vagy inkább átka, hogy teste és csontvázszerkezete organikus anyagból szervetlen kővé alakult. A Lény a Marvel-univerzum legerősebb karakterei között foglal helyet, optimális körülmények között 90-100 tonna súly megmozgatására képes, de szükség esetén még ezt is képes túlszárnyalni. Érzékszervei rendkívüli módon kiélesedtek, szaglása, látása messze meghaladja az átlagemberekét. Kőteste ellenáll a tüzérségi támadásoknak, egyes elméletek szerint még azt is túlélné, ha egy atombomba közvetlenül mellette csapódna be. A Lény jól viseli a viszontagságos időjárási körülményeket, kibírja a -60 és a 430°C-t is. Ben néhány esetben visszanyerte eredeti emberi alakját pszichikai stimuláció vagy vegyi kezelés hatására, de egyik sem nyújtott hosszan tartó eredményt.

Fegyverzete: nincs

 


Hogy tetszett a leírás? 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 5.00 (23 szavazat)

Valódi neve: Dr. Reed RichardsMr_Fantastic

Foglalkozása: szuperhős, tudós és feltaláló

Személyazonossága: közismert

Állampolgársága: amerikai állampolgár, büntetlen előéletű

Egyéb álnevei: Rudion Richards, Invincible Man, Reed Benjamin, Sir Richard Reed, Nihil, Big Brain, Stretcho (Nyúlós), Lord Nimbus, Doc Fantastic

Születési helye: Central City, Kalifornia

Testmagassága: 186 cm (változó)

Testsúlya: 81 kg

Szeme színe: barna

Haja színe: barna, a halántékánál őszes sávokkal

Családi állapota: nős

Ismert hozzátartozói: Susan Storm Richards (felesége), Franklin Richards (fia), Valeria Richards (lánya), Johnny Storm (sógora), Evelyn Richards (anyja, elhunyt), Nathaniel Richards (apja), John Richards (nagyapja), Franklin Storm (apósa, elhunyt), Mary Storm (anyósa, elhunyt), Cassandra Richards (mostohaanyja, elhunyt), Tara Richards (féltestvére), Kristoff Vernard (mostohatestvére), Kang (alternatív jövőbeli leszármazottja)

Csoporthoz tartozása: alapítója a Fantasztikus Négyesnek, tagja az Illuminátusoknak, és tartalékos Bosszúangyal

Működési területe: Baxter-épület, Manhattan, New York

Erejének nagysága: emberfeletti, több tonna súly megmozgatására is képes

Első megjelenése: Fantastic Four Vol 1 #1 (1961. november)

Története: Reed Richards a Kaliforniában található Central City-ben született, a zseniális tudós, Nathaniel Richards és felesége, Evelyn egyetlen gyermekeként. Evelyn sajnos korán távozott az élők sorából. Reed apja hatására kora gyermekkorától kezdve fokozottan érdeklődött a matematika, a fizika és a mechanika iránt, és miután mindössze tizennégy évesen befejezte a középiskolát, kijárta a legnevesebb Amerikai egyetemeket. A Massachusetts Institute of Technology, California Institute of Technology, Harvard University, Columbia University, és az Empire State University is hallgatóinak sorai között tudhatta. Az Empire State Universty-n (ESU) találkozott Ben Grimmel, akivel előbb szobatársak, majd elválaszthatatlan barátok lettek. Reed vele osztotta meg elképzeléseit és álmait legnagyobb vágyáról, az űrutazásról.

Az ESU után Reed folytatta tanulmányait, és a Columbia Egyetem diákja lett. Ekkor ismerkedett meg főbérlője unokahúgával, Sue Stormmal, akivel a köztük lévő korkülönbség ellenére is azonnal egymásba szerettek. A Columbia Egyetem azonban nemcsak új ismeretekkel, hanem egy különös barátsággal is gazdagította Reed életét, amely később a leghalálosabb ellenségeskedéssé változott. Természetesen Reed és Victor von Doom, a későbbi Doktor Fátum kapcsolatáról van szó, amely a kezdet kezdetén egy egészséges intellektuális és tudományos rivalizálással indult. Doom bármivel állt is elő, Reed pont az ellenkezőjét bizonyította be. Ha együtt dolgoztak Reed folyamatosan letorkolta Victort, és emiatt kettejük viszonya eléggé feszültté vált. Victor végül egy gépezet megépítésébe kezdett, ám mikor Reed felhívta rá a figyelmét, hogy a masina beállításánál hibás számításokkal dolgozott, Victorban már ügyet sem vetett rá, és pusztán dacból aktivált a gépet, amely felrobbant, és szétroncsolta az arcát. Victor hazatért szülőföldjére, Latvériába, Reed pedig folytatta tanulmányait.

A Columbia Egyetem után a Harvard következett, ahol Reed huszonkét évesen két doktorátust is szerzett, az egyiket fizikából, a másikat pedig az elektromérnöki karon. Az egyetemi évek után régi barátjával, Ben Grimmel beléptek a hadseregbe, majd miután Reed leszerelt, egy kormányprogram keretében saját űrhajójának megépítésébe kezdett Central City-ben. Minden a lehető legjobban alakult, Reed és Sue boldogan tervezték a közös jövőt, és a programhoz sikerült megnyerniük Ben Grimmet is, aki a légierő kiváló pilótája lett, és őt érte a megtiszteltetés, hogy Reed űrhajójának kormányosa legyen. A kormány azonban végül lefújta az űrhajó startját, de Reed ekkor már túlságosan is az utazás lázában égett, és eltökélte, hogy a tiltás ellenére mégis elindítja az űrhajót. Ő, Ben, Sue és Sue minden lében kanál öccse, Johnny belopóztak a lezárt területre ahol a hajó állomásozott, és elindították a visszaszámlálást. Mire a katonaság észlelte a kilövést, ők már a légkört is elhagyták, és nyílegyenesen száguldottak a világűr felé.

Azonban Reed elkövette élete első súlyos hibáját, tévesen kalkulálta ki az űrhajó pályáját, amely áthaladt egy olyan szektoron is, ahol a kozmikus sugárzás szintje veszélyes szintet ért el. A sugárzás súlyosan megrongálta a hajót, az utasait pedig megfertőzte. Csupán Ben kiváló pilótareflexeinek köszönhető, hogy vissza tudtak térni a Földre, és a becsapódás után életben maradtak. A kozmikus sugarak hatásai szinte rögtön ezután kifejtették hatásukat rájuk. Reed egész testét képessé vált megnyújtani, de társai is elképesztő képességekre tettek szert. Ott helyben megfogadták, hogy újonnan szerzett emberfeletti hatalmukat kizárólag jóra fogják használni. Reed felvette a Mr. Fantasztikus álnevet, csapatát pedig a Fantasztikus Négyesnek nevezték el.

Reed a következő időben számos új felfedezéssel és találmánnyal állt elő, amelyekkel megkönnyítette a Fantasztikus Négyes dolgát. Alkotott egy olyan szövetet, amely igazodott a kozmikus sugárzás hatására instabillá vált molekuláikhoz, és akkor sem károsodott, ha képességeiket használták. Egyenruháikat aztán ebből a szövetből készítették el. Reed másik nagy találmánya a Fantasztikocsi (Fantasticar) volt, amellyel a levegőben közlekedve szélsebesen eljuthattak bárhová. Ám nem mindenki osztozott lelkesedésében. A kozmikus sugarak legjobb barátjára, Benre voltak a legdrámaibb hatással, és egy kőszörnyeteggé változtatták. Ben érzelmileg teljesen összeroppant, és csupán Reed neki tett ígérete tartotta benne valamelyest a lelket. Reed megfogadta neki, hogy bármi áron, de meggyógyítja őt és visszaadja neki emberi mivoltát.

Amíg a Fantasztikus Négyest a Föld legkiválóbb hőseinek kijáró tisztelet és megbecsülés övezte, egy régi ismerős, az időközben Doktor Fátummá vált Victor von Doom megkezdte ellenük bosszúálló hadjáratát. Fátum minden gyűlöletét a sikerben fürdőző Mr. Fantasztikusra zúdította, és összecsapásaik során több alkalommal is kis híján megölte a szuperhősöket. Hosszú idő elteltével Reed és Sue végre összeházasodtak, és megszületett első gyermekük, Franklin, aki szülei képességei miatt mutánsként látta meg a napvilágot, és feltételezhetően egy nap a leghatalmasabb erővel bíró lénnyé válhat majd. Reed, hogy megóvja fiát és a világot ettől a most még irányíthatatlan erőtől, lezárta Franklin elméjének azon részét, amely képességeit aktiválhatta volna. Mikor ezt Sue megtudta, elborzadt a gondolattól, hogy Reed kísérleti patkánynak használja gyermeküket, és válással fenyegetőzött. Szerencsére életük eme nehéz fejezetét hamar maguk mögött hagyták, de megpróbáltatásaik sora természetesen korántsem ért véget.

Reed egy kozmikus ítélőszék előtt találta magát, amiért életben hagyott egy világpusztító szörnyeteget, a bolygófaló Galactust, aki élettel teli világok elnyelésével hosszabbította meg saját életét. Az elpusztult világok képviselői felelősségre vonták Mr. Fantasztikust, amiért életben hagyta Galactust, miközben módjában állt volna megölni több alkalommal is. Azzal, hogy Reed útjára engedte Galactust, egy személyben felelősévé vált az azóta elpusztított világok valamennyi ártatlanul lemészárolt lakójáért. Reedet bűnösnek találták az ellene felhozott vádakban, ám az Öröklét (Eternity) nevű kozmikus entitás kinyilvánította, hogy Galactus a kozmikus egész fontos része, és szerepe van az egyensúly fenntartásában. Ez persze nem vigasztalta a halottak családjait, de Reedet felmentették.

A Végítélet elleni harc során Mr. Fantasztikus fia játszott kulcsfontosságú szerepet. Végítélet megkísérelte megszerezni Franklin Richards erejét, hogy általa még hatalmasabb és legyőzhetetlen legyen. A Marvel Univerzum hősei, köztük a Fantasztikus Négyes is életét áldozta azért, hogy Franklin ne jusson Végítélet kezére, míg végül az univerzum is odaveszett. Franklin képességei a felszínre törtek, és a világ védelme érdekében a pusztulás pillanata előtt mindenkit egy zsebuniverzumba menekített, az úgynevezett Ellen-Földre (Counter Earth), ahonnét az Univerzum helyreállítása után mindenki épségben visszatért.
Reed tagja lett egy titkos szervezetnek, amely az ilyen és ehhez hasonló esetek elkerülése és kivizsgálása érdekében jött létre. A szervezet tagjai Reeden kívül Vasember, Namor herceg, Fekete Villám, Doktor Strange és Charles Xavier professzor voltak, magukat pedig Illuminátusoknak nevezték el. A szervezet létezéséről senki sem tudott.

Különleges képességei: Mr. Fantasztikus képessége, hogy testének minden porcikáját képes megnyújtani. Az eddig mért leghosszabb „nyújtózkodása” 45 km volt. Testrészeit egymástól függetlenül is képes nyújtani, teste rendkívül rugalmas és hajlékony, és ellenáll szinte bármilyen sérülésnek, ezért gyakorlatilag elpusztíthatatlan. Mr. Fantasztikus a leghatalmasabb intelligenciával rendelkező földi lény, IQ-ja jóformán nem is mérhető. Reed fekete öves judo mester.

Fegyverzete: Mr. Fantasztikus a Marvel Univerzum egyik legnagyobb technológiai arzenáljával rendelkezik, amelybe űrhajók, robotok és fegyverek sora tartozik.

Az oldalon található Fantasztikus Négyes képregények


Hogy tetszett a leírás? 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 4.94 (16 szavazat)

A.I.M. - Alkalmazott Ideológiák Mechanizmusaaim

Az A.I.M., vagyis az Alkalmazott Ideológiák Mechanizmusa, egy képzeletbeli terrorista szervezet a Marvel képregények világában. A szervezet először a Strange Tales 146., 1966. júliusában megjelent számában tűnt fel, megalkotói Stan Lee és Jack Kirby voltak.

A szervezet felépítése

Az A.I.M.-nek sikerült megnyernie az ügye számára a világ számos vezető tudósát és kutatóját, hogy az általuk feltalált fejlett technológiai vívmányok segítségével nyomást gyakorolhasson a világ valamennyi vezető államára. A szervezet vezetősége tradicionálisan hét főből, az úgynevezett Igazgatói tanácsból (korábbi nevükön Imperial Council) áll, az elnöki szék ezen tagok között cserélődik meghatározott időnként. Az Igazgatók (Directors) alatt helyezkednek el a ranglétrán az egyes egységek vezetői, őket pedig a technikusok, a tudósok és az értékesítők követik.

Az A.I.M. fő tevékenységi körét a fegyvertervezés és -kereskedelem adja. A világ valamennyi terrorista- és szakadár szervezetével kapcsolatban állnak, akik a fegyverekért és csúcstechnológiákért cserébe bevételeik bizonyos százalékát fizetik az A.I.M.-nek. A szervezet ezen kívül hatalmas bevételekre tesz szert a tudósai találmányai után járó szabadalmakból is. Persze ez alatt nem az új fegyverek és egyéb tömegpusztító eszközök szabadalmi jogait kell érteni, hanem a civil területen hasznosíthatóakat. (Ilyen területek pl. a mezőgazdaság, űrkutatás, matematika, kereskedelem stb.)

Az A.I.M. számos fedőcéget hozott létre az utóbbi évtizedekben. Ilyenek például a Targo Corporation, az International Data Integration and Control, és a Cadenza Industries. Ezen kívül külsős tudományos laborokat is üzemeltetnek, mint amilyen a Koenig and Strey, a Pacific Vista Laboratories, vagy az Omnitech is.

Kevés olyan hely van a világon, ahol az A.I.M. ne lenne jelen, de főbb bázisainak helye az évek során nem változott. Az egyik központjuk egy, az Atlanti-óceán térségében folyamatosan mozgásban lévő, atommeghajtású tengeralattjáró fedélzetén található, de szárazföldi bázisokban sem szenvednek hiányt: Bronx, New York; Black Mesa (Colorado állam), West Caldwell, New Jersey; Ázsia, Kanada, Európa, Haiti, India, Szudán és Boca Caliente (vagy ismertebb nevén az AIM-Sziget) mind otthont adnak egy-egy nagyobb sejtnek.

Technológiai

Az A.I.M. tudományos tevékenysége három jól elkülöníthető körre tagolódik, ám mindhárom halálos lehetőségeket rejt még magában. Az első, és talán legnagyobb körbe a Kozmikus Kocka (Cosmic Cube), és a vele kapcsolatos felfedezések tartoznak. A Kockáról csak sejteni lehet, hogy milyen hatalmas erőt képvisel. A szervezet mindmáig a Kocka megalkotását tartja a legnagyobb sikerének. Az első Kozmikus Kockát az A.I.M. vezető tudósa, M.O.D.O.K. hozta létre, amikor az úgynevezett „x-elem” kifejlesztésén dolgozott. Ám számításaiba hiba csúszott, és ahogy a nagy találmányok jelentős része, úgy a Kocka is a véletlennek köszönheti létét. A Kozmikus Kocka félelmetes energiája az őrületbe kergette M.O.D.O.K.-ot, majd megkezdődött az immár négy évtizede folyó harc a birtoklásáért. A Kocka az A.I.M. tudósai szerint képes átjárót nyitni más dimenziókba, és elszívni azok energiát, saját erejét növelve vele. A Kocka egy alternatív verziójából fejlődött ki a Kubik néven ismert entitás.

Az A.I.M. tevékenységi körének második szintjét a Szuper-Adaptoid néven ismert alakváltó android körüli kutatómunka teszi ki. Az android képessége, hogy bármely élő személy alakját képes felvenni, szuperképességű lények esetében pedig annak képességeit és/vagy fegyverzetét is lemásolja, hogy aztán sajátjaként használhassa. Mondani sem kell, hogy az Adaptoid program alapjául is a Kozmikus Kockával folytatott kísérletek szolgáltak.

Az A.I.M. munkájának harmadik pillére M.O.D.O.K. (Mentális Organizmus; célja: Destrukció, Orgyilkosság, Kiirtás - Mental Organism Designed Only for Killing), vagyis egy mesterséges mutációval fejlődésre kényszerített ember, aki hatalmas szellemi és pszionikus képességek birtokosa. M.O.D.O.K. (valódi neve George Tarleton) egy egyszerű, ám nagy intelligenciájú tudós volt a szervezetben, akit akarata ellenére jelölt ki a M.O.D.O.K. kísérlet alanyának a tudományos vezető (Legfőbb Tudós - Scientist Supreme), majd embertelen genetikai és kibernetikai átalakításnak vetették alá. Az eljárás végére George Tarleton megszűnt létezni, emberségének minden darabkája a műtőasztalon végezte, és eztán már csak a jéghideg logikával rendelkező M.O.D.O.K. maradt. M.O.D.O.K. legelőször is végzett az őt megkínzó tudományos vezetővel, majd átvette az irányítást az A.I.M. felett. Legnagyobb érdemeként tartják számon, hogy eltörölte a Föld színéről a H.I.D.R.A. legfőbb bázisát, és miután megölette Strucker bárót, a H.I.D.R.A. vezető tagjait arra kényszerítette, hogy az A.I.M.-nek dolgozzanak.

A.I.M. technológiai szintje messze meghaladja a Földön ismert többi kutatási eredményét. Az A.I.M. már akkor kiborgokat, androidokat, szuperszámítógépeket, tengeralattjárókat és lézerfegyvereket gyártott, amikor más terrorszervezetek még Molotov-koktéllal dobálóztak. Az A.I.M. katonái a fegyverek legszélesebb skálájáról válogathatnak, és nagyobb arzenállal rendelkeznek, mint amilyenről bármely nagyhatalom valaha is álmodhat.

Az A.I.M. vezetői könnyedén felismerhetőek három részes, sárga, szabott öltönyükről, míg a kutatások vezetői, a tudósok és a katonák sárga kezeslábast és vegyvédelmi maszkot hordanak.

Az A.I.M. története

A.I.M.-et a II. világháború vége felé Wolfgang von Strucker alapította, aki az akkor már létező H.I.D.R.A. tudományos alegységének szánta a szervezetet. A H.I.D.R.A., az A.I.M. és a harmadik egység, a Titkos Birodalom (Secret Empire) egy ideig közös név alatt (THEM) tevékenykedtek. Míg az A.I.M. Legfőbb feladata a nukleáris arzenál fejlesztése volt, a H.I.D.R.A a nagyhatalmakat manipulálva készítette elő a Titkos Birodalom felemelkedését és a hatalomátvételt az egész világ felett. A háború után a T.H.E.M. Feloszlott, bár a H.I.D.R.A továbbra is felügyelte az A.I.M. tevékenységét.

Az A.I.M. tudományos áttörései azonban felkeltették számos szuperhős és szuperbűnöző figyelmét is, majd a S.H.I.E.L.D. kezdett nyomozni utánuk. Az A.I.M. létezésére akkor derült fény, amikor a floridai mocsárban felépített androidgyárukat lerohanták a S.H.I.E.L.D. ügynökei. Az itt kialakult véres harcban mindkét oldal súlyos emberveszteséget szenvedett. Az A.I.M. ekkor kezdett egyre inkább különválni a H.I.D.R.A.-tól, és felbérelték Batroc-ot, valamint egy Inferno nevű androidot Nick Fury és Amerika Kapitány megölésére. A merényletek kudarcba fulladtak, de az A.I.M. nem adta fel, és mindent elkövetett, hogy a két veszélyt jelentő hőst kiiktassák. A következő években elraboltatták Vasembert, hogy páncélját tanulmányozzák, Betty Ross Bannert genetikai kísérleteknek vetették alá, és a lányt egy gammasugárral fertőzött lénnyé, a Hárpiává (Harpy) változtatták; de Ms. Marvel életét is igyekeztek pokollá tenni, akire rászabadították Destructor nevű szuperügynöküket.

Az A.I.M. eztán két frakcióra esett szét, a Kékre és a Sárgára, melyeknek eltérő elképzeléseik voltak bizonyos tervek megvalósításával kapcsolatban. Természetesen egy dolog mégis összekötötte a két frakciót, nevezetesen, hogy mind az A.I.M-ért harcoltak. A Sárga frakció elfogta Namort és a Lényt, hogy egy új vírussal kísérletezzenek rajtuk, míg a Kék frakció a Kozmikus Kocka visszaszerzésén igyekezett, amely az évtizedek alatt számos kézben megfordult. A két frakció akkor egyesült újra, amikor közösen M.O.D.O.K. likvidálása mellett döntöttek.

Mint az nemrégiben kiderült, az újjászerveződött A.I.M. segített Ross tábornoknak és Doktor Sámsonnak megalkotni a Vörös Hulkot.

Az A.I.M. alcsoportjai

  • Advanced Ideas in Destruction (A.I.D.), vezetője Michael Friedman

  • Radically Advanced Ideas in Destruction (R.A.I.D.), főként kibernetikai fejlesztéseket folytatnak

  • Advanced Genocide Mechanics (A.G.M.), valahol a Kongó területén működnek, vezetőjük M.O.D.O.G. (Mental Organism Designed Only for Genocide)

Fedőcégek

  • Adarco Corporation (Advanced Robotic Company) - ez a cég fejlesztette az Annex és a BREW prototípusait

  • Advanced Corporation

  • Alden's Department Store

  • Cadence Industries

  • IDIC (International Data Integration and Control)

  • Diadem

  • Koenig and Strey – az A.I.M. rajtuk keresztül foglalkoztatta több alkalommal is Deadpoolt, a Kardfogút és Célpontot

  • Omnitech

  • Target Technologies

  • Targo Corporation

Kiemelt fontosságú vezetők

  • Allesandro Brannex

  • Grand Imperator

  • Monica Rappaccini

  • George Tarleton (M.O.D.O.K.)

Az oldalon található A.I.M. képregény


Hogy tetszett a leírás? 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 5.00 (17 szavazat)

Angyalok és démonok

(A Marvel-univerzum azon lényei, akiktől még Harry Potter is betojna.)

nyitokep 

Figyelmeztetés!
A leírások egyes részei sérthetik az olvasó vallási meggyőződését, ezért csak azoknak ajánlott, akik képesek különbséget tenni a szakrális dolgok és a fikció között. A leírások kizárólag a Marvel-univerzum által létrehozott fikciókra épülve készültek.

Tartalomjegyzék:
1. rész: Ősi és nem olyan ősi istenek
2. rész: Bukott angyalok, alsóbb rendű démonok és sötét varázslók
3. rész: A vámpír, a vérfarkas és a zombi
4. rész: Démonirtók, vámpírvadászok és varázstudók
5. rész: A Darkhold és a misztikus tudományok jelentős alapművei

Tárgymutató:
Asmodeus Atum Azazel Ba'al Baphomet
Belasco Blackheart Cagliostro könyve Carlos Lobo Chton
Dagoth Daimon Hellstrom Damballah Daniel Ketch Darkhold
Deacon Frost Démonirtó Dormammu Drakula D'Spayre
Eduardo Lobo Élőholt Élő Múmia Elsa Bloodstone Frank Drake
Gaea Haláltalanok Hannibal King Hasfelmetsző Jacob Russoff
Kazann Kkallakku Ikthalon Jennifer Kale Johnny Blaze
Kan Lepel Lilith (démon) Lilith (vámpír) Lucifer
Lurking Unknown Marduk Kurios Marie Leveau Mephisto Mocsárlény
Morbius Mordo báró N'Garai N'Kantu Nox
Oshtur Pazuzu Penge Pokoltűz Rémálom
Ru'Tai Sátán fegyvernöke Satana Hellstrom Satannish Shuma-Gorath
Shuma-Gorath Vasba Kötött Könyvei Sötétben Lakozó Szalmabáb Szét Topáz
Umar Vámpírok Varnea Vérfarkasok Victor Strange
Vishanti könyve Vudu testvér Wong Zarathos Zhered-Na
Zhered-Na kódexe Zombik

Abra Kadabra - Abra Kadabra
Adam Strange - Adam Strange
Agent Liberty - Szabadság Ügynöke
Air Wave- Léghullám
Ambush Bug - Rejtekbogár
Anarky - Anarchia/Anarki
Angle Man - Szögember
Animal Man - Állatember
Anomaly - Anomália
Anti-Monitor - Anti-Monitor
Anti Batman - Anti Batman
Aquaman - Aquaman
Ares - Árész
Arion - Arion
Arrowette - Arrowette
Arsenal - Arzenál
Artemis - Artemisz
Atlas - Atlasz
Atom - Atom
Atom-smasher - Atomcsapás
Atomicskull - Atomkoponya
Baby Boom - Bombaba
Bane - Bane*
Batgirl - Batgirl
Batman - Batman
Batwoman - Batwoman
Batzarro - Batzarro
Beast Boy/Changeling - Gézengúz/Alakváltó
Bizarro - Bizarro
Black Adam - Fekete Adam
Black Barax – Black Barax
Black Canary - Fekete Kanári
Black Mask - Fekete Maszk
Black Racer - Fekete Villám
Blackbriar Thorn - Feketerózsa Tüske
Blackstar - Fekete Csillag
Blastro - Robbantró;
Blaze - Blaze
Blok - Blokk
Bloodsport - Véreskéz
Bloque - Blokkoló
Blue Beetle - Kék Bogár
Blue Devil - Kék Ördög
Bolt - Csapás
Boomer - Boomer
Booster Gold - Booster Gold
Brain - Agy*
Brainiac 5 - Agyzseni 5
Braniac - Braniac
Brainwave Jr. - Ifj. Agyhullám
Brotherblood - Vértestvér
Bug-Eyed Bandit - Bogárszemű Bandita
Bumblebee - Dongó*
B’wanna Beast – B’wanna Bestia
Calorie Queen - Kalória Királynő
Captain Atom - Atom Kapitány
Captain Boomerang - Bumeráng Kapitány
Captain Cold - Fagy Kapitány
Captain Marvel - Marvel kapitány
Carcharo - Carcharo
Catalyst- Katalizátor;
Catman - Catman
Catspaw - Macskafajzat
Catwoman - Macskano
Chamelon Boy - Kaméleon fiú
Chavalier - Gavallér
Chemical King - Kémia Király
Chesire - Chesire
Chemo - Chemo
Chiller - Dermeszto
Chronos - Kronosz
Clayface - Agyagpofa
Clock King - Órakirály
Cluemaster - Kulcsmester
Color Kid - Szín kölyök
Colossal Boy - Kolosszus fiú
Contessa Alexandra - Alexandra bárónő
Copperhead - Rézfej
Count Vertigo - Örvény Gróf
Cosmic Boy - Kozmo fiú
Crazy Jane(Kay Challis) - Őrült Jane
Carzy Quilt - bolond hímzés
Creeper - Borzongás
Crone - Vénasszony
Crystal Kid - Kristály kölyök
Cyborg - Kiborg
Cyborg Superman - Kiborg Superman
Damage - Kárhozó*
Darkseid - Darkseid
Darkstar - Sötétcsillag
Dawnstar - Hajnalcsillag
Deadman - halottember
Deadman - Holtember
Deadshot - Céllövo
Deathstroke - Halálcsapás
Doll Man - Játék Ember
Doomsday - Végítélet
Double Down - Duplázó
Dove - Gerle
Dr. Destiny - Dr. Végzet
Dr. Impossible - Dr. Lehetetlen
Dr. Fate - Dr. Sors
Dr. Light - Dr. Fény
Dr. Mid-night - Doktor Éj-fél
Dr. Phosphorus - Dr. Foszfor
Dr. Polaris - Dr. Polaris
Dr. Psyho - Dr. Pszihó
Dr. Tzin-Tzin - Dr. Tzin-Tzin
Dream Girl - Álomlány
Dubbilex - Dubbilex
Dynamiteer - Dinamitos;
Elast Girl - Elasztilány
Electrocutioner - Sokkoló
Elongated Man - Megnyúlt férfi
Enchantress - Varázslónő
Extant - Eksztáns;
Fastbak - Fastbak
Fiddler - Virtuóz
Film Freak - Filmrém
Firebug - Tűzpoloska
Firefist - Tűzököl
Firefly - Tűzbogár
FireHawk - Tűzsólyom
Firestorm – Tűzvihar
Flambird - Lángmadár
Flash – Flash/ Villám
Floronic Man - Növényember
Folded Man - Térhajlító
Forager - Felderítő
Fury - Fúria
Gangbuster - Bűnüldöző
Gas Girl - Gázlány
Gearhead – Gépfej
General Zod - Zod tábornok
Geo-Force - Geo-Force
Geomancer - Geomágus ;
Giganta - Giganta
Girder - gerenda
Golden Glider - Arany Sikló
Golden Wasp - Arany Darázs;
Goldstar - Aranycsillag
Gorilla Grodd - Gorilla Grodd
Green Arrow - Zöld Íjász
Green Lantern - Zöld Lámpás
Guardian - Orzo
Harbinger - Hírvivő
Harley Quinn - Harley Quinn
Harlequin - Harlekin
Hawk - Sólyom
Hawkgirl - Sólyomlány
Hawkman - Sólyomember
Hawkwoman - Sólyomnő
Hazard - Hazárd
Heatstroke - Hőcsapás
Heat Wave - Hőhullám
Helix - Spirál:
Highfater - Foőtya
Hindenberg - Hindenberg
Hitman - Hitman
Hourman - Óramester
Human Bomb - Emberi bomba
Huntress - Vadásznő
Hush - Hush
Icicle - Jégcsap
Immortal Man - A Halhatatlan
Impulse - Impulzus
Inferno - Inferno/Tisztítótűz
Infinity-Man – Végtelen Ember
Invisible Kid - Láthatatlan srác
iron heights - acél csúcs
Jade - Jáde
Jakeem Thunder - Jakeem Thunder
Jericho – Jerikó/Jericho
Joe Potato - Burgonya Joe
Johnny Sorrow - Johnny Sorrow
Johnny Thunder - Johnny Thunder
Joker - Joker
Judomaster - Dzsúdómester
Karate Kid - Karate Kölyök
Key - Kulcs
Kid Flash - Kölyök Flash
Kid Quantum - Quantum Kölyök
Killer Crock - Gyilkos Krok
Killer Frost - Gyilkos Fagy
Kinetix - Kinetix
King Snake - Kígyókirály
Knightwing - Éjlovag
Lady Memory - Memoria hölgy
Lady Shiva - Lady Shiva
Lagomorph - Nyúlalak
Lagoon Boy - Lagúna Fiú

Liberty Belle - Szabadság Haranka /Szabadság Harang
Libra - Mérleg
Lightray - Fénysugár
Little Barda - Little Barda
Lobo - Lobo
Lord of Time - az Idő ura / Időrabló
Mad Hatter - Őrült alapos
Major Force - Erőőrnagy
Man-Bat - Man-Bat
Martian Manhunter - Marsbéli Vadász
Maxie Zeus - Zeusz "nagyúr"
Metallo - Metallo
Metamorpho - Metamorpho
Merlyn - Merlyn
Mirror Master - Tükörmester
Miss Martian - Miss Marsi
Monarch - Zsarnok
Monel - Mon-El
Mongul - Mongul
Monitor - Monitor
Monocle - Monokli
Mordru - Mordru
Mr. Bones - Mr. Csont
Mr. Freeze - Mr. Fagy
Mr. Miracle - Mr. Mirákulum/ Mr. Csoda
Mr. Mxyzptlk - Mr. Mxyzptlk
Mr. Nobodi - Mr. Senki
Mr. Terrific - Mr. Tökéletes
Murmur – Murmur
Negative Man(Larry Trainor)- Negatív Ember
Negative Woman(Rhea Jones) - Negatív Nő
Neagative Spirit - Negatív Szellem
Nick Scratch – Nick Scratch
Night Girl - Éjlány
Nightmaster - Éjmester
Nightshade - Éjárny
Night Wind - Éjvihar
Nightwing - Éjszárny
Nitrodude - Nitrófiú;
Northwind - Jégvihar
Nuklon - Nuklon
Obsidian - Obszidián
Oracle - Orákulum
Orion - Orion
Orpheus - Orfeusz
Parasite - Parazita
Peek-a-boo - Bújócska
Penguin - Pingvin
Penny Dreadful - Rettentő Penny
Phantom Girl - Fantom lány
Phantom Lady - Fantom Lady
Pied-Piper - Furulyás
Plasmus - Plasmus
Plastique - Plasztik
Plunder - Fosztogató
Poison Ivy - Méregcsók
Power Boy - Power Boy
Power Girl - Power Girl
Princess Projecta - Projecta Hercegnő
Professor Ivo - Professzor Ivo
Prometheus - Prométheusz
Psimon - Psimon
Psy-Lord - Pszí-Lord
Psyche - Psziché
Psycho-Pirate - Lélekkalóz/Pszi-Kalóz
Quantum Queen - Kvantum királynő
Ra's Al Ghul - Ra's Al Ghul
Rainbowgirl - Szivárványlány
Ragman - Rongyember
Rampage - Őrjöngés
Raveger - Tombolás
Raven - Raven
Reaper – Kaszás
Rebis (Larry Trainor + dr. Eleanor Poole)- Rebis
Red Star - Vörös Csillag
Red Tornado - Vörös Tornádó
Riddler - Rébusz
Risk - Kockázat
Robin – Robin
Robotman (Cliff Steele) - Robotember
S.T.A.R. - S.T.A.R.
Samson - Sámson
Sand - Sand
Sandman - Sandman
Saturn Girl - Szaturnuszlány
Scar Face - Sebhelyes
Scarecrow - Madárijesztő
Scorch - Perzselő
Sensor - Szenzor
Sentinel - Őrszem
Shade, the changing man - Shade, a változó ember
Shadow Lass – Árnyéklasszó/Árnyéklány
Shadow Thief - Árnyéktolvaj
Shazam (Captain Marvel) - Marvel kapitány
Shikari - Shikari
shimmer - csillám
Shrinking Violet – Zsugor Viola
Shockwave - Sokkoló
Signalman - Jelző
Silver Banshee - Ezüst Kísértet
Silver Ghost - Ezüst Szellem
Silver Scarab - Ezüst Szkarabeusz
Skyman - Égbolt
Solomon Grundy - Solomon Grundy
Solovar - Solivar
Spectre - Kísértet/Szellem
Speedy - Fürge
Spidergirl - Póklány
Splitshot - Réslövő
Spoiler - Találat
Sportsmaster - Élsportoló
Star Boy - Csillag fiú
Star Safire - Zafírcsillag
Starbreaker - Csillagtörő
Starfire - Csillagfény / Csillagtűz
Stargirl - Csillaglány
Starlight - Csillagfény/Csillagsugár
Starman - Csillagember
Starspangled Kid - Csillagmintás Kölyök
Steel - Steel, az Acél
Steel Claw - Acélkarom
S.T.R.I.P.E - S.Á.V.O.K
Sun Boy - Napfiú
Superboy - Superboy
Supergirl - Supergirl
Superman - Superman
Swamp Thing - Mocsárlény
Talia - Talia
Tao Jones - Tao Jones
Tar Pit - Kátrány
Tempest - Vihar
Termor - Remegés
The Chief (Dr. Niles Caulder) - A Főnök
The Construct - A Szerkezet
The Dummy - A báb
The Question - Kérdés
The Secret - Titok
The Shade - Az Árny
The Phantom Stranger - Fantom Ember
The Ray - A Szikra
The Red Hood - A Vörös Csuklyás
The Top - Pörgettyu
Thinker - Filozófus
Thorn - Tövis
Thunder - Mennydörgés
Tigress - Tigrisnő
Timber Wolf - Fafarkas
Time Commander – Idő Parancsnok
Titania - Titánia
Toyman - Játékmester
Trickster - Trükkmester
Trident - Trident
Triplicate Girl / Triad
Tumult - Tumult
Turtle Man - Teknőcember
Two-Face - Kétarc
Tyroc - Tyroc
Ultra Boy - Ultra fiú
Ultra-Humanite - Ultra-parazita
Uncle Sam - Sam Bácsi
Vandal Savage - Vandal Savage
Ventriloquist - a Bábjátékos
Vibe - Vibráló
Vulcan Jr. - Ifj. Vulkán
Warp - Görbület
Waverider - Időlovas
Waxman - Viaszember
Weather Wizard - Időjárásvarázsló
White Witch - Fehér Boszorkány
Wildbeast - Vadbestia
Wildcat - Vadmacska
Wildfire - Futótűz
Windvalker - Viharjáró
Wixen - Vixen
Wizard - Varázsló
Wonder Woman - Wonder Woman, a Csodanő
XS - XS
Zatanna - Zatanna
Zoom - Zoom
Zum - Zümmögo

Szervezetek, egyebek:

Animal Masters - Állatszelidítők
Black Marvel Család - Fekete Marvel család
Dark Side Club - Sötétség Társaság
Doom Patrol - Végzet Őrjárat
Extreme Justice - Extrém Liga
Fearsome Five - Rettenetes Ötös
Female Furies – Nőstény Fúriák
Forest of mist - Köderdő
Forgotten Heroes - Az Elfelejtett Hősök
Forgotten Villians –Elfelejtett Gaztevők
Infinity Inc. - Végtelen Művek
Injustice Society of the World - Az Igazságtalan Világ Társasága
Injustice Society - Igazságtalanok Társasága
Injustice Unlimeted - Injustice Unlimeted
Injustice Gang - Gaztevők Bandája
Injustice League - Gaztevők Ligája
Jusitce League of America (JLA) – Amerikai IgazságLiga
Justice League – Az Igazság Ligája / IgazságLiga
Justice Society of America (JSA) – Amerikai IgazságSzövetség
L.A.W( Living Assault Weapons) - J.O.G (Jogos önvédelmi Gondnokság)
Life Power church of Maxine - Maxine Életenergia Egyháza
Linear Men - Lineárisok
Madmen - Őrültek
Metalmen - Fémemberek
Micro Squad - Mikro Osztag
Outsiders - Kivülállók
Sentinels of Justice - Az Igazság Őrei
Sentinels of Magic - Mágia Őrei
Secret Six - Titkos Hatos
Secret Society of Super Villains. Szuperbűnözők Titkos Társasága
Seven Soilders - Hét harcos
Shadowpact - Árnyékpaktum
Sovereign Seven - Legfelsőbb hetes
Suicide Squad - Öngyilkos osztag
Super Buddies - Szuper Haverok
Rogues - Gaztevők
Teen Titans - Tini Titánok
Terror Titans - Terror Titánok
Titans East - Keleti Titánok
Titans of Myth - Mitikus Titánok
The Society - A Társaság
The Scissormen - Az Ollóemberek
Titans - Titánok
Watchtower - Őrtorony
WildBeast Society - Bestiák Társasága
Young Justice - Ifjak Ligája

Ez itt a HálóZsák saját foglalási listája. A hivatalos foglalások a közös listán találhatók.

Atom feed | HálóZsák képregények | 2003 óta