Sziasztok!
Mint a fejléc is mutatja, ma ismért egy Warhammer-vasárnapra virradtunk, így gondolom, senkinek sem okoz nehézséget kitalálni, hogy tovább dörögnek Ultramar védelmezőinek fegyverei, azaz beindul az orksemlegesítő protokoll...
Miután a kapitányát vesztett 4. századot új feladata az Espandor bolygóra sodorta, hogy megtoroljanak egy lezuhant hajójuk ellen intézett ork támadást, Learchus őrmester a felszínre lépett harcosaival, ám a csata hamarosan meglepő fordulatott vett: kiderült, hogy az orkok régebb óta rejtőznek a bolygón, mint azt bárki gondolta volna, felszereltségük pedig messze veszedelmesebb, mint amire számítottak. Azonban a hidegvérű űrgárdisták nem riadnak meg tőlük, és felveszik a harcot a fenevadakkal. Azonban a legtökéletesebb tervbe is becsúszhat némi hiba, nincs ez másként most sem, hisz a harcmezőn váratlanul felbukkan egy olyan tényező, melyre senki sem számított, és amely alapjaiban változtathatja meg a harc végkimenetelét...
A történet harmadik fejezetét ismét az én tolmácsolásomban olvashatjátok. Jó szórakozást hozzá!