Sziasztok!
Ahogy azt már sokan felfedezték, a jelenlegi szavazásunk egyfajta előzetes közvélemény-kutatásként felméri, mennyire várják az olvasóink a jövő évben debütáló újdonságainkat. Ami régebbi olvasóinknak nem lehet újdonság, hiszen tavaly - igaz, csak a fórumon - ugyanúgy megtartottuk, és amit egy bizonyos grafikus novella nyert meg. Ezzel a hosszas bevezetővel arra akartam célozni, hogy most, az év legutolsó napján örömmel mutatjuk be ezt a több mint egy teljes éve beígért GN-t, a Skót kapcsolatot! Aminek a kirakását nem időzítettük a vicc kedvéért 23:59:59-re.
A történet alkotói valószínűleg nem lesznek ismeretlenek sokak számára. A sztorit az idehaza leginkább a Batmanben nyújtott maradandó alkotásairól ismert Alan Grant követte el. Grant amúgy tőlünk kissé nyugatabbra jóval híresebb, köszönhetően a 2000 AD magazinban publikált irdatlan mennyiségű munkájának (aminek igen tetemes része Dredd bíró vagy ahhoz kapcsolódó sorozat) és annak, hogy ő volt az, aki felfuttatta Keith Giffen egyik leghíresebb figuráját, Lobót. A nagy brit íróhullámban Amerikába érkező alkotó egy másik honfitársát kérte fel a mostani könyv megrajzolására. A Frank Quitely művésznéven elhíresült úriemberről van szó, akinek a munkáját némelyek elviselhetetlennek tartják, sokan azonban a valaha élt egyik legkiválóbb rajzolónak kiáltották ki (egy elég szép tömeget megmozgató internetes szavazáson nemrég erős másodikként jött ki Jack Kirby után). A könyvet szokás Quitely első teljesen mainstream munkájának is titulálni, lévén ez volt az első amerikai megbízása, ami nem a Vertigo, hanem a központi DC-világ logója alatt jelent meg. Annak ellenére, hogy az első minisorozata technikailag szintén fővonalas DC, na meg annak is, hogy ezen kívül egészen 2009-ig nem is készített semmit ebbe a világba.
A cím és a két skót alkotó alapján nem nehéz kitalálni, hogy ebben a szép, 64 oldalas könyvben a Sötét Lovag kicsit kimozdul a komor nagyvárosi környezetből és elutazik Skóciába. És ennek apropóján kapunk egy kis emlékeztetőt arról, hogy Bruce Wayne a története szerint egy ősi, áttelepült skót família leszármazottja, amivel arra emlékeztet a sztori minket, hogy a karakter Robert de Bruce, vagyis I. Róbert skót királyról kapta a keresztnevét. Ami amúgy egyike azon elenyészően kevés ötleteknek, amiket Bob Kane nem hazudott később a magáénak. Nagyon-nagyon sok mással ellentétben.
Természetesen a sztori nem lenne vérbeli Batman-történet, ha nem futnánk bele már a negyedik oldalon egy fura rejtélybe, amiből aztán egy több évszázados klánbosszú némi misztikummal megkavart drámája kerekedik. Lesz itt ősi varázstekercs, rejtett templomos-korabeli kincsek, Street Fighter-szerű vonatos bunyó előre bejelentett támadásokkal, lövöldözés és emberfeletti erejű félzombik támadása. Ám mindez végső soron csak egy marha nagy ürügy arra, hogy az alkotók bemutathassák a hazájukat az amerikai közönségnek, amiben nagy segítségre lesznek Quitely pazar tájképei, amiken igazán látszik, hogy bár egyes helyeken inkább unatkozott rajzolás közben, mintsem dolgozott, ám a saját otthonának bemutatásában tényleg nem ismert tréfát. De ezt ti is megláthatjátok, ha elolvassátok a könyvet.
És ezzel a történettel egyben búcsút is veszünk a 2010-es esztendőtől a HálóZsákon. Boldog új évet mindenkinek, aki olvassa ezt, és annak is, aki nem. És ne feledjétek, januárban visszavonulunk egy kis pihenőre, hogy februártól remélhetőleg minél kevesebb kihagyással szállíthassuk nektek a további remek képregényeket.